Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések
szükségesnek mutatkozandó módosítások iránti javaslattétel" céljából.431 Ezt követően 1890-ig még hét másik fórum világítja át a főváros szervezetét, s két városatya törvénykoncepciója is ismeretes. Mindezek azonban az elöljárósági reformelképzelések kivételével papíron maradtak, mivel a kormány folyamatos, ám soha be nem váltott ígéretének tárgyát képező törvénymódosítást tettek volna szükségessé. Az alábbiakban amennyire lehet témakörök, illetve problémacsoportok szerint tekintjük át az ezen munkálatokban felmerült leglényegesebb szempontokat és javaslatokat.432 Jóllehet nem elméleti megfontolások, hanem a szűkös költségvetési helyzet, s az ennek folytán betöltetlen két tanácsnoki állás miatti zúgolódás késztette a közgyűlést a régi-új fővárosi hivatalszervezet működésének tanulmányozására, a 9-es bizottmány javaslatai nyomán kibontakozott vita mégis némi bepillantást enged a korabeli alternatívák világába.433 A törvény és a szervezési szabályrendelet különválasztotta a tanácsi-ügyosztályi intézkedő jogosultságot a véleményező-javaslattevő szakhivatalitól. Steiger Gyuláék mind takarékossági, mind funkcionális szempontokat figyelembe véve felvetették a tiszti főorvos bekapcsolását az illetékes tanácsi ügyosztályi munkába, - oly módon, hogy „ a tisztán szakügyeknek előadója a tiszti főorvos, a közigazgatási ügyeké pedig a tanácsnok lenne A főmérnök esetében annak terepmunkához kötött, „phisikai erejét" is igénybe vevő feladatai folytán viszont elutasították az ő ügyosztályvezetői feladatokkal való megbízását. Látszólag bürokratikus, valójában érdemi szempontot tartalmazó érvet vetett fel a tanács, amikor egyrészt az egyes ügyek „jogi” és „szakszempontú” vetületeinek szétválaszthatatlanságát, „dekonstruálhatatlanságát” hangsúlyozta. Joggal vélték úgy, hogy „ az administrativ és szakkérdések... magukban az egyes ügydarabokban lévén combinálva ... 431 A bizottmányban a polgármester és a főjegyző mellett Steiger Gyula, Széher Mihály, Szentkirályi Mór, Havas Ignác, Országh Sándor, Királyi Pál, Stangl János, Haris Sándor és Busbach Péter vettek részt. BFL IV.1403.a. 43/1875. (január 28.) kgy. sz. 432 Az említett előterjesztések, ill. munkálatok: KlLENCESES BIZOTTMÁNY, 1876. SZERVEZÖBI- ZOTTMÁNY, 1876. TANÁCSI VÉLEMÉNY, 1877. TANÁCSI JAVASLAT, 1879. ÜGYOSZTÁLYI BEOSZTÁS, 1887. Tanácsi javaslat, 1887. Steiger, 1879. Busbach, 1879. Tanácsi javaslat TV. Bizottmányi javaslat V. In: Kamermayer, 1890. 433 BFL IV. 1403.a. 405/1876. kgy. sz. A Hon, 1876. november 4. 224
