Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában

A főváros vagyonkezeléséért, a pénzügyi feltételek biztosításáért elsősorban felelős tanács javaslatai megfogalmazásakor a képviseleti szervnél kevésbé volt tekintettel az ingatlantulajdonosi érdekekre; ez érzékelhető volt ajárda és a csatornaépítési járulékok tárgyalásakor is. „ Többen hangsúlyozták-arámi, a sajtó is tudósított - a tanács javaslatának a házi urakra terhes és illiberális voltát”; — sa belátó közgyűlés nem is mulasztotta el módosítani az érintettek érdekében a méltánytalan javaslatot.344 Az épületbiztonságot befolyásoló paraméterek tekintetében ugyanakkor nem találkozunk érdemi adateltérésekkel.345

A Közmunkatanács azonban elzárkózott a sajátjától szemléletében eltérő tervezet elfogadásától, helyette 1886-ban újabb ideiglenes utasítást adott ki, amely a későbbi, 1894-es végleges szabályzat előzményének tekinthető, s annak főbb elveivel is megegyezik.346

Afőváros kétségbe vonta az FKT szabályutasítás-kiadási jogát, s az 1870:X. te. rendelkezéseinek homályos szövegezésére építve felmelegítette a hagyományos autonomista szemléletmódot, s enyhén féheértelmezve a törvényt, nem volt hajlandó tudomásul venni a törvényalkotónak a helyhatósági jogokat megszorító rendelkezéseit. Az 1886 után kibontakozott vita ezért bír jelentőséggel a fővárosi autonómia értelmezése, kitelj edésének kérdése tekintetében.

Az ügyet véleményező különféle fővárosi önkormányzati szervek — tiszti ügyészség jogügyi bizottmány, tanács, törvényhatósági bizottság - a Közmunka- tanácsot egyként csupán fellebbezési, illetve a szabályozási ügyek fórumaként kezelték, s tagadták, hogy helyi ügyekben jogforrás lehetne. Úgy vélték, az FKT csupán javaslattételi joggal rendelkezik, a vonatkozó szabályrendeletet - törvény meg nem alkotása folytán is - a fővárosnak áll jogában érvénybe léptetni. A belügyminiszter azonban két leiratban is egyértelműsítette, hogy a fővárosi építészeti szabályrendszer elvi szempontú kialakítását teljes egészében a Közmunkatanácstól várja, s nem tartja illetékesnek a fővárost erről szabályrendeletet alkotni — ideértve az építésrendészeti ügyeket is.347

344 Pesti Napló, 1881. március 27.

345 BFL IV. 1403.a. 186/1881. kgy. sz. Vö.: DÉRY, 1995. 86-87. p.

346 FKT-jelentés, 1886-1888. évi. 98. PRE1SICH, 1964. 55-57. p., DÉRY, 1995. 86-87. p.

347 BFL IV. 1407.b. 1635/III/1875. lvt. sz. 20.987/1886. tan. ikt. sz., 49.997/1891. bm. sz., 87.188/1892. bm. sz.

189