Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában

A főváros közgyűlése érdemben csak 1877-ben reagált - számos interpelláció és belügyminiszteri sürgetést követően - az FKT 1873-as szabályzatára.* 334 1 01/64 szavazatarányban elutasította annak a tanács és a Középítési Bizottmány által éveken át alakítgatott-módosítgatott változatát, s Havas Sándor elnökletével különbizottmányt küldött ki új szabálytervezet összeállítására. A műszaki szempontokat, egyben a város tárgyi érdekeit szem előtt tartó Gerlóczy Károly alpolgármester, a Középítési Bizottmány elnöke - mintegy két tűz közé kerülvén - elismerte ugyan a tervezet gyengéit, ám azt mégis olyannak vélte, amely ugyanakkor biztosítani képes a legvitálisabb érdekek érvényesülését (a főváros emelkedése és virágzása; a tulajdonjog lehető biztosítása; közegészségi igények; adminisztráció).

Túltengő hatósági beavatkozás, a tulajdonjog indokolatlan sérelme, „az egyes polgárok sokféle címen díjak és illetékekkel való túlságos terheltetése”, túlhajtott szabálysértési szigor szerepelnek a közgyűlési határozat indoklásában.335 S habár nemcsak budapesti, de külföldi viszonylatban is gyakran fogalmazódik meg a háztulajdonosi érdekvédelem dominanciájának szemponlja a városi közgyűlések vonatkozásában,336 - legalábbis ezen konkrét ügy kapcsán — anyagi érdek és város- politikai magatartás közötti érdemi korreláció, a színpadias megnyilvánulások dacára sem állapítható meg.

az FKT és egyetértőleg az említett tanácsi ügyosztály - ezért a korábbi, 1870-es ideiglenes utasításhoz képest olyan szabályzatot dolgoztak ki, amelyre vonatkozóan a tanácsjegyző megállapította: „ ... mivel oly egyének is feljogosittattak", akik sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem képzett építészek „... különösen az építési szerkezetekről fogalommal is alig bírnak, s e szerint a jóhiszemű építtetők érdekei egyáltalában megóvó nincsenek - üdvözölnünk kell az abszolút hátrányos bőséget és részletességet, mert így az kézikönyvet képezend, melyet ha valaki lelkiismeretes gonddal áttanulmányoz, föltéve, hogy át is érti, az kész építőmesterré lesz". Rózsa, 1877. 138. p.

334 BFL IV. 1403.a. 251/1875., 32/1877., 97/1877. kgy. sz. BFL IV. 1407.b. 1635/HI/1875. lvt. sz. 19.026/1876. (április 22.) bm. sz.

335 BFL IV. 1403.a. 184/1877. (március 14.) kgy. sz.

336 FRANK, 1848, HANAGAN, 1987. 218. p., PACIONA, 1995. 97. p., SUTCLIFFE, 1995. 112. p.

184