Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában
15-én ember ember hátán tolongott a közgyűlési teremben, hogy tanúja legyen a (mára már jobbára a feledés homályába merült) magyar-német budapesti kultúrharc szimbolikus kis csatájának. A sajtó által csaknem lehazaárulózott, német pártnak titulált kisebbségben lévő városatyákkal szemben (Radocza János, Futtaky Gyula, Havas Sándor) a közvélemény többsége elfogadhatatlan (kultúijpolitikai gesztusnak tekintette egy német nyelvű kulturális létesítmény működési feltételei biztosításának támogatását.317 Jól jellemzi a germanizációs hatástól tartó városházi közhangulatot, hogy még az ezen tematika tekintetében mérsékelt Jókai is veszélyforrást érzékelt a magyarság érdekérvényesítési lehetőségei szempontjából, s szónokiasan feltette a kérdést: „ van-e joga Budapest fővárosának kulturális intézmények által a fővárost valósággal a magyar nemzet fővárosává alakítani? ” A közgyűlés végül is megadta a működési engedélyt.318 S a helyhatóság egy másik esetben, a Budai Színkör működésének engedélyezése alkalmával is a létesítménynek a városrész magyarosodására gyakorolt hatását állította előtérbe. Steiger Gyula a közvélekedésnek hangot adva vélte úgy, hogy „ csak rendkívüli esetekben rövid időre engedhető meg, hogy francia, olasz, vagy más művészek is ott előadásokat tartsanak". 9 Az egyesítési törvény a magyar nyelv kizárólagos használatát csupán a fővárosi hatóság számára írta elő, így lényegében nyitott maradt az azzal kapcsolatba kerülő, nem magyar ajkú lakosság irányában követendő magatartás kérdése.320 Az 317 Futtaky Gyula virilista, Bács megyei születésű, zsidó eredetű hírlapiró, az 1870-es években számos cikket írt többek között a berlini lapokban a magyarországi szászok rendi különállását ért sérelmekről. Havas Sándor I. kerületi képviselő, egykori borsodi megyefőnök, helytartótanácsos, majd belügyminisztériumi tanácsos, antimunicipalista, az aquincumi ásatások kezdeményezője, a budai hegyi utak kiépítése körül szerzett érdemeket. Radocza János VI. kerületi lokálpatriótát a zsidóemancipációt követően közfelkiáltással választják meg a Deák-párt terézvárosi jegyzőjének. 318 Pesti Napló, 1880. április 15., december 11. BFL IV.1403.a. 802-803./1880. kgy. sz. 319 Pesti Napló, 1882. január 12. 320 1872:XXXVI. te. 89. §. „A közgyűlés tanácskozási, és egyáltalán a törvényhatóságnak, mint az állam fővárosának és minden közegeinek hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag az állami hivatalos nyelv, t. i.: a magyar. " A német nyelv városházi pozícióira jellemző, hogy az egyesítés előtti Pest közgyűlésének is kb. 30 tagja egy szót sem tudott magyarul. Pesti Napló, október 18.; Maga a Pester Lloyd (!) is vezércikkben szorgalmazza, hogy a városi képviselők tanuljanak meg magyarul, ne csak néma tanúként vegyenek részt a tanácskozmányokban. Pesti Napló, 1873. október 25.; A nyelvi pozíciók hetvenes évek eleji, bizonyos fokú labilitására 179
