Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában
különült érdekeit fedezhetjük fel. Fuchs, - aki öt különféle nyersterményforgal- mazó, ill. termelő cégben is komoly érdekeltségekkel rendelkezett - úgy vélte: „ ...Ausztria a mi legjobb fogyasztónk, s ha az osztrák gyárosok és iparosok jó anyagi helyzetben vannak, mit a védvám által lehet elérni, akkor a mi nyersterményeink is jobban kelnek ”. A Fuchs hazafiságát burkoltan kétségbe vonó fent említett Ráth Károly gyáros a fővárosi ipar védelmében szállt szembe ezen érveléssel - személyes érdekmotivációktól amúgy szintén nem függetlenül.. .3U 1877 júniusában Máttyus Arisztid még a kormány „ hazafias eljárását” támogatandó nyújtotta be indítványát az orosz-török háborúval szemben követendő politika tárgyában, amely fővárosi támogatás viszont 1878 októberére már - a boszniai okkupáció elleni széleskörű tiltakozáshoz való csatlakozás egyik mozzanataként — a kormány „vád alá helyezésének" felirati határozatává szigorodott. „Akik efőváros gazdag virilistáit s békés polgárait ismerik... mindazok előtt a legkomolyabb meglepetés tárgya, hogy ezen testület ily sújtó határozatot hozott a minisztérium ellen" — írta a Pesti Napló vezércikkírója, gratulálván is egyben a községpolitikai megmozduláshoz.311 312 A csupán három ellenszavazattal meghozott határozat egyrészt fényt vet a közgyűlés kormánypártiságának korlátáira, egyszersmind az országos jelentőségű politikai kérdésekben való állásfoglalás igényére. Figyelemre méltóak a törvényhatósági bizottság erkölcsi-politikai súlyának érvényesítésével kapcsolatosan tett megállapítások. Míg Tenczer Pál, VI. kerületi lap- szerkesztő a „veszélyes és szerencsétlen" kormánypolitika elítélését követelte, Éles Henrik III. kerületi, mellesleg szabadelvű párti országgyűlési képviselő ugyanakkor a testület méltóságának veszélyeztetését látta a megnyilvánulásban. Gelléri Szabó János virilista, kir. táblai tanácsos viszont a municipium erkölcsi kötelességének nyilvánította az országos közügyekkel való foglalkozást. A kormány- politika támogatásának szűkös korlátáira utal, hogy a sajtómágnás Rákosi Jenő 311 BFL IV.1403.a. 871/1877. kgy. sz. Pesti Napló, 1877. december 13. Fuchs Gusztáv ipar-kereskedelmi érdekeltségei között elsősorban nyersanyagtermelő cégeket találunk: Első Magyar Bőrgyár Társaság Rt., Sárospataki Kvarckristálygyár Rt., Első Pesti Vegyi Termék és Keményítőgyár Rt., Hengermalom Rt., Pécsi Brikettgyár Rt. Ráth Károly egyebek mellett: a Magyar Kereskedő Ifjak Egyletének elnöke; az Egyesült Budapesti Lakatos, Puskaműves, Reszelővágó, Csiga- és Láncművesek Egyletének iparhatósági biztosa; a Fővárosi Iparosok Körének elnöke volt 312 Pesti Napló, 1878. október 18. 177
