Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil
rosítottak; János 1861-1873; Pál 1861-1891), akik a szeszgyáros Gschwindtekhez hasonlóan (Mihály 1858-1894; György 1900-1903) a régi eredetű, folyamatosan kibontakozó tőkés jelenlét megtestesítői voltak. Velük rokonítható módon a generációváltás a vászonkereskedő Nádosyak esetében is az „üzemvitel” folyamatos fenntartását jelentette (István 1848-1861, majd fia, György 1867—1894). Sokszereplős várospolitikai jelenlét, a fentieknél korlátozottabb egzisztenciális háttér sejlik fel viszont az Antoni család tagjait említvén (Ferenc kiskereskedő, Fü- löp házbirtokos 1867; Károly takarékpénztári hivatalnok 1873, Tamás ácsmester 1888-1890). Mindezen városi képviselők a korábbi időkből fennmaradó jelentősebb helyi befolyásra szolgálnak példa gyanánt. A városházi jelenlétüket csupán rövidebb ideig fenntartani képes kisebb kaliberű iparosok és kereskedők sorában említhetők viszont a mészárosmesterséget űző Egyedek (Sándor 1848, Mihály 1861-1873); a Gieszriegelek (József asztalos 1861-1876, Károly rézműves 1867-1876), avagy a régi pesti molnár Freislederek (id. Nándor 1848-1867, ifj. Nándor 1873-1894). Klánszerű tömörülések A vérségi-rokonsági kötelékek minősített esetekben többgenerációs, avagy többágú kapaszkodórendszerekké álltak össze, amelyek a helyi politika terepén tele- vényszerűen, egyfajta élőhelyként avagy tenyészetként léteztek, s ruházták fel a „világváros” képviseleti szervét a nemzetségi társadalom belterjes jellegével.292 Nemigen érzékelhető különbség e tekintetben a két városrész viszonylatában, s az évek jártában egyre gyakrabban létesültek rokonsági kötelékek is a két város között. A városegyesítésnek a személyes, emberi dimenziók tekintetében is volt bizonyos relevanciája, hiszen az elitek családi érdekszerveződései a partokon átívelő összefonódások révén is realizálódhattak. így például az eredendően jobbparti Bogisichoknak ’73 után Bogisits Lajos személyében még VII. kerületi városi bíró „állítására” is futotta (1873-1894). 292 Amúgy a közép-kelet-európaitól teljesen elütő, „vadidegen” amerikai városi terepen is az exkluzivitás és privilegizáltság világa tenyészett ezekben az években-évtizedekben; erőteljes és kiterjedt rokoni kapcsolatok, családi vállalkozások, belterjes klubok, afféle kommunális tele- vények: „... a separation from the rest of America not only by their wealth, but also by their norms and values, which hankered to an earlier and more homogeneous age... " — Pittsburgh, Philadephia, Cleveland, Youngstown, Wheeling városok esetében. INGHAM, 1978. 84—106. p. 161