Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

puritán egyénisége. Jellemzőnek tarthatjuk e vonatkozásban, hogy az általunk közgyűlési szavazás folytán regisztrált 40 fötisztviselőből csupáncsak öt személy (Békey Imre közoktatásügyi tanácsnok, később tanfelügyelő; Gyöngyösy Alajos,

1868-1873 között megbízott pesti főpolgármester; Incze György főmérnök; Rupp Imre tanácsnok, majd közmunkatanácsos; Agorasztó Miklós pest városi főbíró) építtetett emeletes bérházat 1870-1886 között.244

Nagyrészvényesek, banktőkések

Vizsgáljuk meg először a jelentősebb részvényesek, mindenekelőtt a banktőkében komolyabb érdekeltséggel bírók körét, egy-egy jellegzetesnek tekinthető képviselőjük bemutatásával.

A póttagokkal együtt 477 fős 1873-as közgyűlés fele, összesen 240 városatya volt az érintett időszakban egy vagy több részvénytársaság vezetőségi tagja. Főként a bankok és biztosítótársaságok jelentős részvételi aránya tűnik fel. Adataink szerint 181 fő rendelkezett ezen intézmények igazgatótanácsában vezető pozícióval, míg az ipari és kereskedelmi cégek 116, a közlekedésiek pedig csupán 57 főt „tudhattak magukénak” a főváros parlamentjében. S ha figyelembe vesszük, hogy e főrészvényes városatyák egyszerre rendszerint több cég vezetőségében is helyet foglaltak, a korabeli fővárosi tőkekoncentráció jellegzetes képe bontakozik ki előttünk.

Az 1873-as közgyűlés legtöbb képviselőjét igazgatósági tagjai között tudó pénzintézetek egy-két kivétellel nem annyira a kiterjedt üzletkörrel rendelkező és újabban alapított, nagy tőkeerejű bankok közül, hanem inkább a korábbi években létesített és szerényebb anyagi bázissal rendelkezők köréből kerültek ki. így a még a kiegyezés előtt, szerény pénzügyi lehetőségekkel alapított, s azt növelni nem képes Első Magyar Iparbankhoz tartozott a bankokban érdekelt városatyák relatív többsége, s a második legfavorizáltabb bank is—valamivel ugyan prosperálóbb kiadásban, de — a hasonló kategóriájú Budai Kereskedelmi és Iparbank volt. A nagyobb pénzintézetek közül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Pest-Budai Egyesült Takarékpénztár említendő. A városházi körök banktőke szempontjából összességében némileg periferikus j ellegét erősíti a kisebb külvárosi takarékpéntá244 Vö.: Tóth, 1996. 44. p.

123