Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil
A városegyesítés kora a gazdasági liberalizmus, a gründolási láz, a gomba módra szaporodó különféle társaságok felfutásának, majd nemsokára többük tönkremenetelének időszaka. Hogyan vettek részt e gazdasági folyamatokban az új főváros közgyűlésének akár virilista, akár nem virilista, régi és új tagjai, hogyan kapcsolható a várospolitikában játszott szerepkör gazdasági érdekérvényesítési törekvésekhez - valamint a vagyonosodáshoz? Háziurak parlamentje? Nemcsak a virilisek, de a városatyák egésze szempontjából is fontos, s nem pusztán vagyoni kérdés, hogy kik rendelkeztek közülük bérháztulajdonnal, illetve kik építtettek bérházat a tárgyalt időszakban? Külföldön is az inaktívvá váló, korábbi vállalkozói tőke vagyonhasznosítási lehetőségeként fogták fel a bérházépítkezést, amelynek száma Londonban is - ezen rétegek vonatkozásában - az 1860-as, 1870-es években érte el tetőpontját.239 Budapest tekintetében teljesen átment a köztudatba Vörös Károlynak az ún. „ régipolgárság" hasonló bérházépítési stratégiájára vonatkozó megállapítása. Nézzük meg az adatok fényében ennek igazságtartalmát.240 Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a várostyák bérházépítkezési aktivitása teljes mértékben a fővárosi trendet követte.241 Beszédesen tanúskodik ennek nagyságrendjéről, hogy az 1873-1889 közötti időszak összfövárosi bérházépítkezéseinek átlag 8%-át alkották a közgyűlési tagok ilyen jellegű beruházásai. A 2927 fős adatbázisban, az 1861—1889 közötti időszak vonatkozásában összesen 329 személy esetében találunk egy vagy több építkezési kezdeményezésre utaló adatot. 239 PACIONA, 1995. 97. p. 240 A kimutatás az építési engedélyért folyamodók adatait öleli fel, a földszintes épületeket, a toldalék- és az emeletráépítéseket kezdeményezők nélkül. Mivel a háztulajdonosokra vonatkozó részletes adatok csak az 1873-as virilista jegyzék alapján állnak rendelkezésre, célravezetőbbnek láttam ezért nem a háztulajdonosokra, hanem az emeletes házat, azaz bérházat építtetőkre koncentrálni, mely adatok az egykorú sajtóban megtalálhatók. Az ennek alapján készített adatbázis az 1861 és 1889 közötti időszakra vonatkozik. Az adatgyűjtéshez felhasznált források: Az Építési Ipar, Bauzeitung für Ungarn, Pest-Ofner Wohnungs-Anzeiger, KÖRÖSI JÓZSEF: Pest építkezései, 1870-1872; Budapest építkezései, 1873-1874. 241 A városatyák esetében mutatkozó egy-két éves fáziskésés oka, hogy a velük kapcsolatos adatok az építési engedély beadására vonatkoznak, az összfövárosi adatok viszont a tényleges építkezésekre. Vö.: ADATBÁZIS, valamint: STK 53. 84. p. 114
