Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VII. Vasgyártás és vasgazdálkodás
mészetesen már a terület puszta birtoklása is fontos volt mindkét fél számára. Breznóbánya számára ráadásul bányái faellátására szinte nélkülözhetetlen volt, hogy olyan erdőkben irthassák a fát, amelyekből azután úsztatással juthat el hozzájuk a nyersanyag. A többek között a murányi uradalmat is érintő vlach pásztorkodás mind a rézbányászat, mind a vasbányászat számára kárt okozott, ezért 1566-ban uralkodói erdőrendtartás kibocsátására került sor. 42 A kibocsátást megelőzően kamarai bizottság mérte fel a Murány környéki erdőket. A vizsgálatot Helpa és Polonka környékén kezdték el, és kizárólag abból a szempontból folytatták, hogy az erdőkben vannak-e alkalmas fák, illetve le lehet-e úsztatni őket a besztercebányai rézvállalat kohóihoz. A jelentés készítői szerint a vlachok nem pusztán azzal okoztak kárt, hogy juhaikat az erdőkbe hajtották, és a kecskék a fák kérgét lerágva azok pusztulását okozták, hanem azzal is, hogy pusztán azért vágtak ki fákat, mert a lombbal etették a nyájakat. Éppen a Rottalnak kiadott záloglevélben rögzítették: nem engedheti meg, hogy a vlachok a kecskéik legeltetésével vagy más módon az erdőket kipusztítsák, és megengedték neki, hogy a vlachok adóit kétszeresre emelje. 43 Az erdőhasználattal kapcsolatban egyértelmű: a vár gazdasági vezetőinek érdeke az volt, hogy a vlachok a Garam-mentén legeltessék nyájaikat, ne a murányi, illetve a ratkói völgyben, ahol a vasművek szintén jelentős mennyiségű fát használtak. A rézvállalat szükségét azonban a kamara fontosabbnak tartotta. A tiltásra vonatkozó parancsok sora azt mutatja, hogy a vlachokat nem tudták feltartóztatni. VII. 2. A vasgazdálkodás mennyiségi adatai A murányi uradalomban a 16. században kitermelt vas mennyiségéről sem Heckenast Gusztáv, sem mások nem tudtak értékelhető adatokkal szolgálni. Az udvarbírói számadáskönyv ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy vaskitermelésre és -gyártásra vonatkozó adataiból magyarázatot találjunk Heckenast Gusztáv és Maksay Ferenc állításainak ellentmondásaira. A csaknem 23 évre terjedő számadás vastermelésre vonatkozó adatait kiegészítik a tizedjegyzékek között található 42 Az erről szóló jelentés: ZIVUSKA 1906. 671-704. p. 43 ÖStA IIKA IIFU RN 84 Konv. 1604. Mai fol. 482r-^87v. Bécs, 1602. április 27.
