Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VII. Vasgyártás és vasgazdálkodás
fa felhasználása miatt több jelentős konfliktus is kialakult. Először is az uradalom területén mind jelentősebb vlach pásztorkodás okozott nagyobb károkat az erdőkben. Feigel Péter már 1551 áprilisában felhívta az uralkodó figyelmét arra, hogy a kapitány saját hasznára 600 juhot tart, amelyeket télen az erdőkben legeltet, nagy kárt okozva bennük. 37 A Murányt 1551-ben felmérő biztosok is azt jelentették, hogy a vlachok a várhoz közel, az erdőkben legeltetik kecskéiket és juhaikat, 38 ezzel kipusztítják az erdőt, és más alattvalók, különösen pedig a breznóbányaiak számára nagy kárt és sérelmet okoznak. Mivel az erdők mint haszonvételi források a bányákhoz tartoztak, és mással nem lehetett kiváltani őket, az uralkodó megparancsolta Dominicsnak, hogy a vlachokat a legsúlyosabb büntetés terhe mellett tiltsa el az erdőktől, s csak azokon a vidékeken engedje legeltetni őket, ahol a bányáknak nem tesznek kárt. A vlachokat azonban nem sikerült visszaszorítani. Maskó Menyhértnek ezért 1574-ben megparancsolták, hogy a Murányhoz tartozó vlachokat tartsa távol a breznóiak erdeitől, 39 a városhoz tartozó erdőket ugyanis már szinte teljesen elpusztították, így nagy kárt okoztak a besztercebányai rézvállalatnak. Egyébként öt évvel korábban éppen Maskó Menyhért jelentett az Udvari Kamarának a pásztorok kártételeiről. 40 Úgy tűnik, ezekkel a figyelmeztetésekkel nem sok sikert lehetett elérni. Hatékonyabbnak tűnik a Liptón alkalmazott megoldás: a bányavárosok közelében fekvő Liptó vámagyának, Erasmus Guetnek 1549-ben kiadott bestallung szerint 13,2 Ft-os éves bérrel egy sztárzsit-„Ainem Starsy"-kellett tartania, azzal a feladattal, hogy a vlachoktól az erdőket megóvja. 41 Az erdő használata miatt azonban nemcsak a vlach pásztorokkal, hanem Breznóbánya városával is meggyült az uradalom irányítóinak baja. Az északkeleti határ mentén, a Garamba ömlő Bacuh-patak menti részekért ugyanis konfliktus támadt Breznóbánya és Murány között, melyet nem sikerült véglegesen lezárni. Ter37 MOL E 136 5. köt. fol. 473. Murány, 1551. április 9. Az udvarbíró aggodalma mögött valószínűleg ott rejtőzött az a féltékenység, melyet Dominies kapitánnyal való egyéb konfliktusaiban is felismerhetünk. 38 ÖStA HKA GBU Bd. 387. fol. 208r-v. Bécs, 1551. április 27. Az uralkodó Dominicsnak. 39 ÖStA HKA GBÖ Bd. 127. fol. 288v-r. Bécs, 1574. december 4. 40 ÖStA HKA HF Prot. Bd. 149. fol. 83r. 1569. augusztus „maschko thuet bericht wieder die Reußen so in dem walden mit Iren viech schaden thuen". 41 ÖStA HKA GBÖ Bd. 65. 1549-1552. fol. 152. 1549. december 25.
