Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

V. Murány helyzete a végvárrendszerben

Az 1556. év hadi eseményekre nézve jó forrásadottsága sajnos nem folytatódik, de egy-egy elszórt adatból tudjuk, hogy ezt követően inkább már „csak" portyákat vezettek a murányi uradalom területén,

43 1 5 5 8 szeptemberében a füleki törökök „gyalog mentek volt az árulók boszniai módra mind Muránig fel rablani és mind elvitték az szegén hámorossokat az hámorokból az bányákbul".

44 Még Szendrő Habsburg-kézre kerülésének időpontja előttről is tudunk két török portyáról 1561 májusában és 1562 márciusában, amikor a csetneki völgyet és Murányt ért török támadásról és az okozott károkról értesülünk.

45 A mögöttes területen folytatott török portyák Szendrő 1566. évi elfoglalása után sem szűntek meg, 1568 áprilisában a törökök éjszaka támadtak, és felégettek néhány falut,

46 1 5 69 októberében 30 drabantot fogtak el és öltek meg,

47 valamint a kastélyt is elpusztították. Épp ezért kérte később a kapitány, hogy a kastélyt állítsák helyre, a gyalogosokat pedig pótolják.

48 Viszonylag részletesen ismerjük az 1570-es évek végén Murány ellen vezetett támadások menetét. 1577 októberében az udvarhoz olyan jelentés érkezett, miszerint a törökök 500 fös sereggel (janicsárokkal) megostromolták Murányt, de az ostrom nem járt sikerrel, mert bár egy beteg gyalogost és néhány marhát elhurcoltak a vár alatti kastélyból, illetve három házat felperzseltek, nagyobb kárt nem okoztak, illetve jelentős zsákmányt nem tudtak szerezni.

49 Valószínűleg ugyanerről a támadásról értesít egy másik forrás is, amely szerint a támadásra október 5-én 500 török janicsár által került sor a kastély 43 Maskó 1557 decemberében kimutatást juttatott el a törökök újabb pusztításairól és arról, hogy mennyi rabot ejtettek: ÖStA KA HKR Prot. Bd. 139. fol. 102v. 1557. december Talán ennek a portyának következménye az a követi utasítás, melyben az uralkodó 1558. április 9-én azt írta sztambuli követének, hogy Murány mindkét völgyéből rengeteg embert raboltak el, és őket jelenleg a Fülekhez közeli Naprágyon („Naprack") tartják fogva. ÖStA HHStA Turc. I, Kart. 13. Konv. 3. fol. 57-61. Ez arra utal, hogy a töröknek itt is lehetett egy erőssége. Naprágy a vármegye déli részén, Tornaija és Putnok között helyezkedik el. 44 GERSEI PETŐ 1904. 411. p. 45 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 142. 1561-1563 fol. 19v. 1561. május és 69r. 1562. március 25. Maskó jelentései a Haditanácsnak. 46 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 147. 1567-1568. 103v. 1568. április. 47 ÖStA HKA HF Prot. Bd. 149. 83r. 1569. 48 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 149. 139t 1569. december és Bd. 150. 185r. 1569. november, és 195r. december. 49 ÖStA KA AFA 1577 10/4. Valószínűleg Nogarol a császárhoz, aláírás nélkül. Kassa, 1577. október 9.