Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
V. Murány helyzete a végvárrendszerben
Az 1574-ben ténylegesen bekövetkező török pusztítást elszenvedő Murányvölgyi alattvalók nem is sejtették, hogy nem egyszerűen a megszokott török pusztítások áldozatai, hanem egy „világpolitikai" esemény szenvedő alanyai. 18 Talán éppen ebből az esetből lehet megérteni, hogy Murány esetleges török kézre kerülése mekkora veszélyt jelentett volna. Nemcsak a bányavárosok, illetve Lőcse és Késmárk került volna így nehéz helyzetbe, hanem Morva- és Lengyelország déli részeit is pusztították volna a törökök. A Murányhoz közel eső várak közül a nógrádi Fülek után a Borsod vármegyei Szendröt kell kiemelnünk. 19 Ezt a várat is a Bebekek birtokolták, innen azonban nem a török, hanem a magyar király csapatai űzték el a családot. Fényes középkori múltja után a 16. századot nyugodtan nevezhetjük a família balszerencsés időszakának. Bebek Ferenc, a vár ura és a család feje sokáig sikerrel védte meg Szendröt Ferdinánd foglalási kísérletei, majd a török támadásai ellen. 20 1 5 5 8-ban bekövetkezett halála után a birtok fiára, Györgyre szállott, aki - apjához hasonlóan - hol a Habsburgok, hol a Szapolyaiak pártjára állt. 21 Miksa végül is, hogy biztonságos helyzetet teremtsen, 1566-ban Lazarus von Schwendit küldte Szendrő ostromára, aki a várat, eleste után, német Őrséggel látta el. Amikor Bebek György 1567-ben elhunyt, vele kihalt a Bebekek fíága, és birtokai végképp a fiskusra szálltak. A szendrői uradalom 1566 után a Szepesi Kamara felügyelete alatt állt. A vár a 16. század második felétől kiemelt jelentőségű volt a felső-magyarországi bányavárosok védelme szempontjából. Szendrő körül a felső-magyarországi végvidéki főkapitányságon belül önálló várkörzetet hoztak létre: a szendrői (fő)kapitány alá osztották be Balog, Putnok, Szádvár, Krasznahorka várait és katonaságát. 22 (Ha1572 und 1573 im Lichte osmanischer Archivalien. Ein Beitrag zur Geschichte der osmanischen Machtpolitik. München. 1976 (Beitrage zur Kenntnis Südosteuropas und das nahen Orients, XIX. Band.) 71-72. p. és 42. Fakszimile. 18 Az 1584. évi urbáriumban Muránynál említik, hogy a törökök 1574. évi támadása miatt a faluban senki sem lakik, és éjszaka a kastélyban húzódnak meg. MOL E 156 Fasc. 24. No. 78. 3. p. 19 A vár 16. századi történetét felületesen ismertette BOROVSZKY 1908. 5-8. p. 20 MAKSAY (szerk.) 1959. 447-515. p. 21 Uo. 456. p. Bebek György apjával együtt állt Izabella oldalára. Utóbb sikerült öt Ferdinándnak megnyernie. 1562-ben török fogságba esett, onnan János Zsigmond szabadította ki, ezután ismét szembefordult Ferdinánddal. Miksa Schwendit küldte Szádvár ellen, aki azt 1566-ban be is vette, de Bebek György felesége csak azzal a kikötéssel adta át a várat, ha férje kegyelmet kap. 22 PÁLFFY 1995/b. 155. és 160. p.
