Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

V. Murány helyzete a végvárrendszerben

repe tovább csökkent. Fülek (és a környező kisebb várak) beépülése a végvárrendszerbe ugyanis azt eredményezte, hogy Murány előtt erős és tagolt végvárvonal alakult ki. Ekkor felszámolják az 1584 után Murány alá rendelt polonkai és sumjáci palánkokat, a várban és a kastélyban szolgálók összlétszámát negyven főre csökkentik. Szinte azonnal redukálják a gömöri tized Murányra eső részét, először negyed-negyed arányt Szendröre és Fülekre, majd a teljes tized felét Fülekre irányítják. A királyi végvárrendszerben bekövetkező szerepvesztés következő állomása az, amikor az uralkodó, meg sem várva a tizenöt éves háború végét, 1602-ben a várat zálogba adja. Ettől fogva már nem tekinthetjük Murányt a végvárrendszer fontos elemének, legfeljebb harmad-negyedrangú magánvárnak, amelyben szolgálnak ugyan királyi zsoldon tartott katonák, de nem játszik jelentős szerepet a központi katonai szervek elképzeléseiben. Tekintsük át Fülek és a Bebekek viszonyát Murányhoz. Bebek Ferenc Mohács után sokszor váltott pártot, 1555-ben azonban végleg átállt János Zsigmondhoz. Ferdinánd 1556-ban Bebek és több más felső-magyarországi ellenfele ellen (Perényi Gábor, Tárczay György stb.) hadsereget hívott össze, hogy Bebek krasznahorkai várát elfoglalják.

13 (Pucheim eredeti parancsa szerint azonban nemcsak Krasznahorkát, hanem ha azt alkalmasnak találja, Boldogkőt, Szendrőt, Tokajt és Patakot is megostromolhatta és elfoglalhatta.)

14 Az ostrom szeptember 6-án óriási kudarccal végződött, a sereg az összes felszereléssel együtt elveszett, Ali budai pasa ugyanis 3000 emberrel Bebek segítségére sietett. Bebek - mivel nem kapta meg Izabellától területi veszteségeinek kárpótlását és az erdélyi vajda címét-Budára, majd Sztambulba ment, hogy ott harcolja ki célját, Fülek visszaszerzését; el is érte, hogy kinevezzék az erdélyi fejedelmi tanácsba s egyben János Zsigmond nevelőjének. Izabella ezt követe útján próbálta megakadályozni, de nem járt sikerrel. Bebek 1557. április 11-én hagyta el Edirnét, de fő célját, Fülek visszaszerzését nem érte el. Ezt követően ismét Budára, majd Erdélybe ment, hogy a Portán elért eredményeit érvényesítse. Ez azonban nem sikerült, sőt 1558-ban Izabella parancsára megölték. Markus Köhbach véleménye szerint bár az 1547-1562 közötti időszakban Fülek 1554. évi elfoglalása csak egy a sok hadiesemény közül, a közelebbi vizsgálat 13 KÖHBACH 1994. 69. p. 74. lábjegyzetben összefoglalóan Bebek Ferencről. 14 ÖStA KA AFA 1556 8/33. Bécs, 1556. augusztus 23. Ferdinánd Pucheimnek.