Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
V. Murány helyzete a végvárrendszerben
Véleményem szerint Murány 1554-től jelentős szerepet vállalt az északi irányú török terjeszkedés megállításában. Igazolja ezt, hogy a török nem nyomult tovább előre, és egészen a tizenöt éves háborúig nem kezdett nagyobb, a bányavárosokat veszélyeztető hadi vállalkozásba. 10 Acsády Ignác szerint a felvidéki végvárak Erdély ellen is védekeztek." A fenti vélekedésekhez érdemes hozzáfűzni, hogy ha Murány török kézre kerül, a török terjeszkedés gyakorlatilag kettészelte volna az országot, Erdély, a királyi Magyarország és Bécs politikai viszonylatában teljesen új helyzetet teremtve. 12 Ezután érdemes megvizsgálni, hogy a szakirodalom Murány szerepét értékelő kijelentései a források alapján mennyiben igazolhatók. Először azonban a vár több korszakra tagolható hadászati szerepét tekintsük át. Az elfoglalása és a Fülek török kézre kerülése közötti időszakban, amíg a Bebekek a Habsburg-párton álltak, elsősorban a vidék - szűkebben Gömör, tágabban az alsó-magyarországi bányavárosok és a Szepesség - biztonságának szavatolása volt a vár legfontosabb feladata. Következő hadászati korszakát 1554-től, Fülek török kézre kerülésétől 1566-ig számíthatjuk, amikor is a török hódoltság közvetlen frontvonalba helyezte a várat. A helyzetet az is nehezítette, hogy Szendrő és több kisebb gömöri vár a János Zsigmond pártjára tért Bebekek kezén volt. Murány ebben az időszakban elsősorban a Bebekek ellen játszott fontos szerepet. Mutatják ezt azok a kisebb betörések, amelyeket a Bebekek török martalócok segítségével Murány környékén hajtottak végre. Murány harmadik hadászati korszaka, amely Szendrő 1566-os Habsburg-kézre kerülésétől Fülek 1594. évi visszafoglalásáig terjedt, már azt mutatja, hogy a vár jelentősége fokozatosan csökkent, szerepét Szendrő vette át. Azzal párhuzamosan ugyanis, ahogy a murányi őrség létszámát lassan csökkeni látjuk, valamint a gömöri tizedből származó jövedelmek egy részét Szendröre irányítják át, és a szendrői védmüveket jelentősen megerősítik, Szendrő egyfajta várközponttá alakult, kapitányai főkapitányi minősítést kaptak, és egyre jelentősebb számú német őrség állomásozott a várban. Murány azonban ekkor még - jórészt azért, mert Fülek még török kézen volt - nélkülözhetetlen láncszeme a végvárrendszernek. Fülek újbóli keresztény kézre kerülése után sze10 MAKSAY (szerk.) 1959. 16. p. 11 ACSÁDY é. n. 253. p. 12 Pálffy Géza a nógrádi várak és Fülek elestével is annak veszélyét hangsúlyozta, hogy a török elvághatta volna az összeköttetést a Bécshez közeli országrész és a Tisza két partján fekvő királyi területek és végvárak között. PÁLFFY 1996. 185. p.
