Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
V. Murány helyzete a végvárrendszerben
a védelmi vonal, amely a törököket a további terjeszkedéstől visszatartotta. A keleti, északkeleti irányban elhelyezkedő Eger, Putnok, Balog, Szendrő, Szádvár, Krasznahorka és Murány; a nyugati, északnyugati irányban Csábrág, Bozók, Dobronya, Zólyom és Végles várak próbálták útját állni a török északi irányú terjeszkedésének. A Zólyom-Szendrő között húzható vonaltól északra azonban csak Murány állhatott volna ki sikerrel egy rendszeres ostromot a török ellen. Mivel a vár nemcsak a legmagasabban, hanem a legészakabbra is feküdt a végvárrendszerben, mögötte már nem volt olyan erődítmény, amely útját állhatta volna a török északi terjeszkedésének. A további előrenyomulás a két országrész elvágása miatt járt volna súlyos következményekkel, amely tényt a Habsburg katonai kormányzat már a kezdetektől felismerte. A várnak fontos szerepet szántak; ezt mutatja, hogy élére mindvégig idegen (horvát, illetve német nemzetiségű) kapitányt neveztek ki, és német őrséget osztottak alá. Csak a fellegvár tövében felépített „kastély"-ban állomásozott - kezdetben meglehetősen csekély, később már jelentősebb számú szláv, délszláv, illetve magyar nemzetiségű őrség. 2 A vártól északra, de még a murányi uradalomban elhelyezkedő polonkai és sumjáci kisebb őrhelyeket valószínűleg 1584 körül hozták létre. 3 A Haditanács ekkor néhány drabant Polonkára irányítására rendelkezett, majd a hadi fizetőmesternek parancsolták meg, hogy jelentsen az őrség fizetéséről. 4 A Haditanács novemberben már Herbersteinnek is írt, és ebből megtudjuk, hogy 25 drabant állomásozott a polonkai kastélyban („Castell"). 5 A két kisebb palánk építése és felügyelete a murányi prefektushoz tartozott. Feladatuk az volt, hogy a vártól északkeletre és északnyugatra elágazó utakat ellenőrizzék. Létrehozásuk abba a koncepcióba illeszthető, amelyet az 1577. évi bécsi 2 A forrásokban a vár alatti katonaság elnevezésére egyetlen esetben nem a vend vagy magyar kifejezést használták. Egy Bécsben 1557 decemberében keletkezett forrásban a „vend" kifejezés mellett szinonimaként a „schlabackh" kifejezés fordult elő, melyet talán lehet úgy magyarázni, hogy ez a „szlovák" jelentést takarja. ÖStA KA WHKA Kart 2. 1557. Dez. No. 1159. Reg. Bécs, 1557, december 22. I. Miksa utasítása Alexander von Egg és Achari Sondeckher részére a bányavidéki őrség fizetésére. Fogalmazvány. A szöveg szerint „das Kriegs volckh zu Tschaberackh, und die schlabackhfen] [áthúzva: und], [beszúrva] oder windischen fuess Khnecht zu Muran." 3 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 387, fol. 554v. 1584. szeptember 25. 4 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 387. fol. 578v-579r. 1584. október 5. 5 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 391. fol. 400v. 1584. november 8.
