Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

IV. A királyi Murány katonai és gazdasági irányítása

nisztrálta. Az élésmesteri utasítás azt célozta, hogy elválassza azokat a feladatokat, amelyek az élelem beszerzése és kiosztása kapcsán alakultak ki.

39 Ez az utasítás azért is érdekes, mert a későbbi udvarbírói utasítások, illetve a vár számadásainak tanúsága szerint aló. század folyamán a murányi élelemellátási rendszer az 1551. évi utasítás alapján működött, akkor is, amikor névleg ez a poszt megszűnt. (Az élésmesterek feladatait az élelmezési sáfárok vették át.) A poszt szétválasztására valószínűleg azért volt szükség, mert az udvarbírónak a gazdálkodás újjászervezésével kapcsolatban állandó elfoglaltságai akadtak: sokszor előfordult, hogy a vártól távol személyesen kellett megjelennie Pozsonyban vagy máshol, ráadásul nemcsak az élelem várbeli őrzéséből és a katonaság közti értékesítéséből adódó feladatok, hanem az építkezések és az iparosok ellenőrzése is hozzá tartoztak. Utasításában az élésmestert „curator et dispensator annonae et victualium"-nak nevezik. A hivatalba lépése alkalmából készített inventárium németül „Casparn Khellner vonn der Schweynitz Provándtmaister" -nek nevezi, amelyet latinra csak az éléstár gondnoka értelemben fordítottak le.

40 Az élésmestert az uralkodó nevében a Magyar Kamara nevezte ki; az udvarbíró és a kapitány nem utasíthatta, ha vitás ügyük támadt, a kamarához kellett fordulniuk. Feladata volt, hogy a provizortól nyugta ellenében átvett élelmet elhelyezze, és állandóan gondját viselje. A szükséges munkákhoz az uradalom és a vár munkáskezeit is igénybe vehette. A katonáknak a zsold terhére hitelbe is adhatott élelmet, amelyet azok zsoldfizetés alkalmával egyenlíthettek ki.

41 Az élésmesteri posztnál sem határozták meg pontosan a beosztott személyek számát és fizetésüket. A poszt első birtokosa, Kaspar Khöler az élelemszétosztás ellátására két szolgát tarthatott, ezenfelül pékeket, mészárosokat, kocsmárosokat, de csak megfelelő számban és minél kevesebb fizetéssel. Nekik évente élelmet és megfelelő fizetést kellett adnia, vagy az uradalmi jövedelmekből havonta kellett őket kifizetnie. Az élésmester évi száz forint fizetést kapott, amelyet az élelemért kapott összegből vehetett el, valamint a vár élelemkészletéből láthatta el magát és két szolgáját a szük39 Khölerröl és utasításáról lásd: SARUSI KISS 2002. 40 MOL E 156 Fasc. 75. Mo. 43. Inventariu[m], victualium et co[m]meatuum aliarumq[ue] similiu[m] rerum quas Petrus Feygel Provisor Arcis Mwran in eaden Arce assignavit Caspari Khöler novo curatori annone, quinta die Mensis Novembris Anno D[omi]ni 1551. 41 Ember Gyözö a végvárak élésmesteri posztját ennek az utasításnak az alapján mutatta be. EMBER 1996. 274-275. p.