Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

Úgy tűnik, fekvése később, végvári funkciójának elvesztése után is fontos hadászati szerepre predesztinálta Murányt. Majd másfél évszád múlva, 1699-ben, amikor sok egykori végvár lebontására, felszámolására készítettek javaslatot, Murány azok között a várak között szerepelt, amelyeket inkább erődíteni kell, nem pedig lebontani.

74 Stratégiailag ilyen fontos pont volt még Szeged, Szolnok, Tokaj, Ungvár (amelynek „környékén - mint fogalmaztak - sok rosszindulatú nép van"), Szatmár, Kassa, Kalló, Eger, Nagyvárad, Lipótvár, Trencsén, Nyitra, Szendrő, Makovica, Pétervárad, Eszék, Brod, Szigetvár, Esztergom, Komárom és Győr. ///. 4. Királyi birtoklás és az elzálogosítás ügye (1549-1602) Az ostromot követően Tornallyai János kárpótlási igényt támasztott a várra és az uradalomra, az uralkodó azonban egyiket sem akarta neki átadni. Az Udvari Kamara Tornallyai János kérvénye, valamint a Magyar Kamara véleménye alapján 1550 februárjában előterjesztést készített Tornallyai János kárpótlására.

75 Tornallyai kérvénye nem maradt fenn, de úgy tűnik, Murányt Véglesre szerette volna elcserélni,

76 valamint a pusztán álló Rákos várát és a hozzá tartozó két falut, Rást és Mislitzet szerette volna megkapni. Ezek közül az egyiket apja vásárolta, a másikat pedig zálogban bírta, és jogos apai örökségét alkották; bár nem tartoztak Murányhoz, Basó ugyanúgy elragadta tőle, mint Murányt (a két falut akkor már a Bebekek tartották maguknál). Kérte tehát az uralkodót, hogy ezeket adja vissza neki. Végles várát a kamarai tanácsosok nem kívánták Tornallyainak vagy bárki másnak átadni, mivel nagyon közel volt Besztercebányához és a bányavárosokhoz, tehát fontos hadászati szerepet játszott. Ezért azt javasolták, hogy az Udvari Kamara találjon valamilyen más módot Tornallyai jogos igényének kielégítésére, és felvetették, hogy ez néhány éven keresztül fizetett készpénzjáradék legyen. Az Udvari Kamarának ezeket a javaslatait elfogadták: Tornallyai sem Véglest, sem Murányt nem 74 OROSS 2005. 267. p. 75 OStA HKA HFU RN 3 Konv. 1550. Febr. fol. 20r-v. S. d. 76 Végles ekkor még csak rövid ideje került Ferdinánd kezébe. Korábban Mária királyné egyik uradalma volt, de 1548-ban az özvegy királyné átadta Ferdinándnak, aki azt az Alsó-ausztriai Kamara igazgatása alá rendelte. KENYERES 2001/b. 1353. p.