Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

ágyúk nélkül lehetetlen a vár bevétele. Ezt követően Salm felszólította Bebek Ferencet, hogy Köviből és Sárosból hozasson faltörőket. Az ágyúk és a hadszerek július 20. körül érkeztek meg. Áldana szerint csak négy volt közülük igazán használható, a többi „hacsak arra nem [jók], hogy felrobbanván megöljék tüzéreiket".

65 Miután az ágyúk megérkeztek, elkezdték beállítani őket: a nyugati oldalon két 400 lépésre hordó ágyút a déli irányba elnyúló sarkantyú lövésére, illetve hat 600 lépésre hordó ágyút közvetlenül a kapura irányítottak. Ez a művelet július 20-tól augusztus 4-ig tartott, mivel Áldana az ágyúkat olyan magaslatra állította, „melyről senki sem álmodott".

66 Augusztus 4-től hét napon át összesen 1700 golyót lőttek ki a várra; amikor a lőszer elfogyott, elhatározták a rohamot. Augusztus 10-én éjszaka másztak fel az ostromlók, s pirkadatkor már mindannyian a helyükön voltak. Kétórás harc vette kezdetét, melynek során az ostromlók közül hatvanan estek el, kétszázan pedig megsebesültek.

67 A védők közül huszonötén haltak és ugyanennyien sebesültek meg. Az ostromot követően csak kilencvenöt katona maradt a várban, de a harc után húszan átszöktek közülük az ostromlókhoz. Ezek elárulták, hogy a védők alig rendelkeztek fegyverrel, és Basó mindkét fivére megsebesült, így nincs ember, aki a harcot vezesse. Basó Mátyás tárgyalásba bocsátkozott, de kikötötte, hogy a várat a királynak nem, csak Tornallyai Jánosnak adja át. Kérte továbbá, hogy teljesítsék az ostromlók azokat az ígéreteket, amelyeket az ostrom előtt tettek neki. Feltételeit nem fogadták el, és az időközben összeszedett golyókkal ismét lőni kezdték a várat. Áldana elbeszélése szerint ekkor a várvédök titkon tárgyalásokat kezdtek vele, és felajánlották, hogy ha Basó tárgyalásai nem járnak eredménnyel, és ha biztosítékot kapnak Salmtól, akkor szabadon hagyják az egyik hátsó kaput. Basó Mátyás erről tudomást szerezve hétfőn éjjel (augusztus 65 ÁLDANA 1986. 94. p. A Sárosból Murány ostromához szállított négy darab nagy faltörő ágyú 1550-ben még ott volt: MOL E 156. Fasc. 75. No. 43. Két quartaun, egyenként 33 fontosak, ezekhez 194 vasgolyóval, két cantatrix, egyikükhöz 191 db 30 fontos, a másikhoz pedig 48 db 25 fontos golyó. Ezek tartozékaként 2-2 proczen, illetve plockwagen. 66 A nehézségeket a következőképpen jellemezte: „roppant akadályokba ütközött a lövegek felvontatása és felállítása, mert hát [...] minden merő szikla, a csúcsok szerfölött hegyesek, [...] elképzelhetetlen, hogy mi munkájukba került az a spanyol katonáknak és utászoknak [...] miközben a várból puskákkal és muskétákkal lőtték őket." ÁLDANA 1986. 94-95. p. A vár alaprajzából következik, hogy mindkét ágyúállás a várkaput, illetve az azt körülvevő területet tartotta tüz alatt. 67 TINÓDI 368. p. „Háromszázan nem sok heán halának."