Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

X. Parasztok, pásztorok, vasasok, katonák és gazdasági tisztviselők Murányban

dieselben zu den weinen gebraucht"), ami által a boruk rossz ízű és romlott lesz. Is­métlik, hogy Murányban zord és hideg helyen nehéz őrséget kell ellátniuk, ráadá­sul ruházatuk már teljesen tönkrement. Mivel nincs a közelben sem falu, sem város, ahol el tudnák magukat látni, az uralkodó intézkedésében bíznak. Arra is ké­rik az uralkodót, hogy borral, valamint golyóval is lássák el őket, hogy a puskákat használni tudják („kraut und Latt Eure Maiestat wellen genedigiste Verordnung thain, damit unnss dasselbige geraicht werde, und die Schytzenn inn Stetter ubung bleiben mugenn"). A fenti okokból ugyanakkor néhányan a várból távozni készül­nek, ezért azt kérik, hogy leszerelhessenek és elmehessenek. De amíg egyesek el kívánnak távozni, a fiatalok közül többen továbbra is az uralkodó szolgálatában akarnak maradni. A fent bemutatott 53 és 62 katona nevét tartalmazó jegyzékek további összeha­sonlításra is lehetőséget adnak. A második jegyzék mellett található levélből kide­rül, hogy a 62 katonát a vártól az uralkodó távozni engedte, de fizetésüket nem tudta előteremteni. Azt kérte a Magyar Kamarától, hogy a Mathias Fuchs által ké­szítettjegyzékben foglalt katonákat a most vagy a jövőben beérkező dikajövede­lemből fizessék ki úgy, hogy az összeget Dominies kapitánynak adják át. A többi katonának, akik továbbra is a várban szolgálnak, a dikából ezer magyar forintot rendelt; ez nem a teljes összeg, csak arra szolgált, hogy a következő, teljes zsoldfi­zetésig a katonák rendkívül nagy szükségét enyhítse. Arra nincs pontos magyará­zat, hogy az 53 nevet tartalmazó első listából a második jegyzékben miért szerepel csak 32 + 2 fő. A következő megoldások lehetségesek: zsoldjukat időközben kifi­zették, jó néhányan meggondolták magukat, és már nem kívántak távozni, vagy meghaltak, esetleg fizetés nélkül távoztak el. A második lehetőséget erősíti, hogy a listán szereplő személyek közül forrásaink szerint Hanss Nüsser még 1555. június 16-án, Wolf Schramb („von Lintz" kiegészítés nélkül) és Hans Kugler „aus Steyr" még 1556.június 11-én, Christoff von Jochminstahl pedig még 1557 januárjában is a várban szolgált. Közülük azonban Wolf Schramb mindkét jegyzéken szerepel. Ez (ha a zsoldfizetésére végül is sor került) azt is jelenti, hogy bár rajta volt a várból el­bocsátandók listáján, és ezzel elérte zsoldjának teljes vagy részleges kifizetését, mégis Murányban maradt. Erről a négy személyről azért tudhatjuk, hogy végül a várban maradtak, mert az 1556 decemberében végzett murányi mustra alkalmával Mazani Franckh, a hadi fizetőmester szolgája a mustrát végzők számára elküldte Nüsser, Schramb és Kugler Bécsben készült nyugtáit, valamint a Christoff von

Next

/
Oldalképek
Tartalom