Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

X. Parasztok, pásztorok, vasasok, katonák és gazdasági tisztviselők Murányban

hogy a mezőgazdasági termékek, illetve az iparcikkek árarányának az előbbi javára való megváltozásával az árviszonyok kedvezően alakultak a mezőgazdasági árutermelő agrárnépesség földdel rendelkező része számára. Ugyanakkor a mezőgazdaság nem volt képes alkalmazni a jelentősen növekvő föld nélküli népességet. A Német-római Birodalom lakosságszáma ugyanis a század közepére elérte a két évszázaddal korábbi szintet,

160 de Svájcban is jelentős túlnépesedés következett be.

161 A század folyamán a növekedés a Német-római Birodalomban 80%, Ausztriában 20% volt.

162 A népesség növekedésével párhuzamosan az élelmiszerárak is emelkedtek, így sokan egyre kevésbé tudták megfizetni, ezért lakóhelyük elhagyására kényszerültek. Először a környezetük városai felé vették az irányt, majd kisebb részük kényszerűségből vagy pusztán kalandvágyból külföldi megélhetést keresett. Ez a megélhetés pedig legtöbbször nem lehetett más, mint hogy zsoldos katonának, korabeli kifejezéssel Lands hí echtmk álljanak.

163 X. 4. 1. A murányi őrség származási helye A murányi katonák esetében meglehetősen nehéz dolgunk van, ha származási helyüket kívánjuk meghatározni.

164 Korábban többségük számára bizonyára fel sem merült a német nemzethez tartozás kérdése; ha identitásukról kérdezték volna őket, szűkebb környezetükhöz - falujukhoz, városukhoz, esetleg tartományukhoz - tar160 Az 1347-50 közötti pestisjárványok előtt 14 millióra becsülhető a népesség. Deutsche Geschichte. 1997. 298. p. 161 A svájci túlnépesedés okaira: MEYER 2000. 25-27. p. 162 Mindeközben Magyarországon csekély, 6%-ra tehető népességnövekedés következett be. PÁLFFY 2000. 171. p. 163 A Landsknecht (patriae ministh, provinciáé servi, compagnons du pays) kifejezés először 1474-ben tűnt fel. Olyan gyalogos katonát jelent, aki szigorúan szervezett egységekben (zászlóaljakban) harcolt; alsóbb szintű tisztjeiket maguk választották, a maguk közti ítélkezésben is széles jogaik voltak. A korabeli Európa hadszínterein egészen a harmincéves háborúig jelentős szerepet vittek a hadviselésben. HABERKERN-WALLACH 1987. 379. p. 164 Kató Sándor már 1908-ban írt a magyarországi német katonaságról, munkája azonban nem sok használható adatot tartalmaz a tényleges magyarországi gyakorlatra. Annyit azonban megtudhatunk tőle, hogy a zsoldosok a szomszédos örökös tartományokból kerültek ki. KATÓ 1908. 20-21. p. Az érsekújvári vár 1586-os zsoldjegyzékét Remeczki Imre dolgozta fel abból a szempontból is, hogy a várban állomásozó magyar katonák az ország mely részéről származtak. REMECZKI 2002.