Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

folytattak volna a területen. IIa ennek okát abban látta, hogy a Rátoldok nem itt, hanem Feleden és Serkén tartották székhelyüket. Ezért ellentmondásos IIa Bálint korábbi állítása, miszerint a vár mellett valószínűleg már 1321-ben is urasági major állhatott (amelyből egy század múlva Murányalja kialakult).

14 Az 1321-től telepítésre kiadott murányi földön nyolc, névvel nevezett, zárt falu épült Nagyrőce mezővárossal mint közlekedési és vásárcsomóponttal, valamint Murány uradalmi központtal. A soltészek munkájának eredményeként (vagy részben hatására) háromféle településtípus alakult ki: a bányászatból élő Nagyrőce ahol a soltészek leszármazottai is a székhelyüket tartották -, a vár (Murány) majorgazdálkodása miatt kialakult Murányhosszúrét, Kerekrét (későbbi nevén Vizesrét/Mokraluka) és Murányalja, valamint néhány településnek a leánytelepei és a lehota jellegű falvak: Kisrőce, Muránylehota, Murányzdichava és Umralehota.

15 Muránytól északra a dikajegyzék szerint ekkor már/még nincs település, de IIa feltételezése szerint a dikajegyzék végén név nélkül szereplő három, kialakulófélben lévő falu, Sumjác, Telgárt és Vernár magja ekkor már létezett. IIa Bálint a telepítés eredményeit csekélynek tartotta, okát pedig abban látta, hogy mostohák a termelési viszonyok: az éghajlat hideg, a föld pedig keveset termett. Úgy vélte, hogy ezt sem a bányászati és vadászati lehetőségek, sem az erdők és a havasi legelők előnye nem tudta ellensúlyozni. (Bányakincs nagyobb mennyiségben csak Nagyrőce környékén fordult elő, ami a település későbbi fejlődésének oka.)

16 Murány középkori említésével csak Zsigmond király egy 1435. évi oklevelében találkozunk ismét, amikor a pelsőci Bebek családnak adta a füleki és jolsvai várakat és uradalmakat, nemkülönben a jolsvai várhoz tartozó murányi vámot.

1 A völgy legfontosabb települését, Jolsvát, a Záhok építették. A város szomszédságában, a patakparton található várat pedig a Rátoldok, akik miután megszerezték ezt a területet, egész uradalmuk központjává Jolsvát tették meg, és az azt kezelő személyzetet Murányból ideköltöztették; sőt a Rátoldok egyik, később jolsvainak 14 ILA 1944-1976. III. 57. p. 15 A lehota jelentése: „újonnan telepített és különféle kedvezményekben részesített falu." KlSS 1997. II. köt. 326. p. IIa azt feltételezi, hogy mivel ezeknek a falvaknak a nevében nem szerepel a települések építőjének neve, ezeket is a soltészok vagy örököseik telepíthették. ILA 1944-1976. I. 192. p. 16 Uo. 191. p. 17 Csáky oklevéltár, 1919. 358-360. p. („Castrum nostrum Ilswa vocatum").