Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

1788: 587 gr, 1810: 463 gr, 1820: 500 gr, 1854-ben pedig 493 gr volt. A mennyiségek érzékeltetésére érdemes számba venni, hogy mekkora Magyarországon napjainkban az átlagos élelemfogyasztás. 1998-ban napi átlagban húsból 0,1697 kg, azazkb. 17 dkg, lisztből 0,2211 kg, azazkb. 22 dkg, rizsből 0,0138 kg, azaz napi 1,3 dkg fogyott.

145 A szeszesital-fogyasztás a következőképpen alakult: 50 fokos szeszre számított égetett szeszes italból napi 0,0178 litert, éves szinten 33,6 liter bort és 69,3 liter sört fogyasztott egy magyar ember átlagban. Az átlagos, napi kalóriára átszámított élelemfogyasztás 3000 kalóriát tett ki. Vizsgáljuk meg, hogy az árszabások, az úgynevezett limitációk, milyen súlyú és árú élelmet állapítottak meg Murányban. Feigel Péter 1551. április 9-én kelt jelentése szerint 12 quartale búzából 7 quartale liszt és 5 quartale korpa származott.

146 A 7 quartale lisztből a várban 285 darab, egyenként 3,5 font súlyú (valószínűleg magyar font) = 1,715 kg kenyeret készítettek. Ezt az adatot erősíti a számadáskötet 1551. évi elszámolása, mely szerint 1173 korec lisztből 54 418 db kenyér készült. Eszerint egy kenyér majdnem 1,8 kg lisztet tartalmazott. Az áprilisban kelt jelentés után 1551. június 20-án az uralkodó a Magyar Kamarának olyan utasítást adott Murány és Csábrág ellátásáról,

147 miszerint a katonák élelmezésének módja a Sárosban alkalmazott árszabás mintájára történjen, bár azt nem említi, hogy Sárosban az élelmezés hogyan zajlik. Az első fennmaradt formális árszabás ezt követően az 1550-es évek közepén született.

148 Bár ekkor is 3,5 fontos kenyérsúllyal számoltak, a kész kenyér valójában csak 1,21 kg lisztet tartalmazott, ugyanis ekkor már egy korec búzából 32 vagy 33 darabot kellett előállítani.

149 Valójában kb. 40 kg lisztből 145 Agrárstatisztika, 2000. 70. p. 146 MOL E 156 5. köt. fol. 47Ír. 147 ÖStA HKA GBU No. 387. fol. 252-254. 1551. június 20. 148 „Quo modo et pretio victualia regia in arce Mvvran in rationem solutionis militum distribuantur." MOL E 554 Fol. Lat. 1274. é. n. [1554. június 21. és 1556 decembere között]. A Hoffmanz Protokoll sorozatban az 1556-os évben az Udvari Kamarától kimenő ügyek december 31-én született bejegyzésében említik ezt a kivonatot. A kivonat annak az előterjesztésnek a melléklete volt, amelyet Thorda Zsigmond és az Udvari Kamara készített Miksa királynak Murány és Csábrág éves élelemvásárlásairól. ÖStA HKA HF Prot. Bd. 224. fol. 260r. 149 Valószínűleg azért egy korecre adják meg az előállított kenyér mennyiségét, mert a Magyar Kamara a tizedelszámolásokból pontosan tudta, hogy a vár a decimátoroktól mennyi szemes gabonát vett át. Ezt követően már a vár gazdasági személyzetének a felelőssége volt, hogy a tárolás és az őrlés során minél kevesebb veszteség keletkezzen.