Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása
kapott, akkor ez 154 személy éves kenyérszükségletét fedezte. 120 Az 1590-es évben 67 463 kenyeret osztottak ki a katonáknak, 198-at a vár alatti kastélyban dolgozó embereknek. 121 A pékek járandósága ugyanannyi maradt, és nem változott az egy korecböl előállított kenyér mennyisége sem (60 db). Az 1560-as évektől kezdve a katonáknak kiosztott évi kenyér, sör és hús mennyisége alig ingadozott. Ennek magyarázata az lehet, hogy a vár adminisztrációja akkor is a maximális létszám alapján számolta el a limitált módon kimért élelmet, ha valójában nem tartózkodott annyi katona a várban. De lehet más magyarázat is, például az, hogy a vendégeket vagy a katonákat is a limitált mennyiségen felül, de a limitált áron, ebből az alacsony árú kenyérből élelmezték. A vár számadásában az 157l-es év 1126,87 mFt többlete annak köszönhető, hogy 1570-ből 682,68 mFt, az azt megelőzőekböl pedig 579,09 mFt hátralék folyt be a katonák tartozásaiból. 1572-ben 1400 mFt folyt be régebbi tartozásként, ugyanakkor, amikor a katonáknak 3665,65 mFt értékű élelmet osztottak ki. Nem tudtam megállapítani, hogy a tartozások hogyan gyűltek össze. Arra is van adat, hogy a limitált mennyiségen felül kiosztott élelmet magasabb áron értékesítették, de arra is, hogy ezt a mennyiséget is a limitált áron mérték ki. A várnak jelentős mennyiségű sóra volt szüksége kenyérhez, húsok tartósítására, fűszerezésére, illetve az élő állatok ellátására (a szarvasmarhák, a juhok, a lovak és a sertések egyaránt rászorulnak, hogy takarmányuk mellé sót kapjanak). Az 1557 végéig terjedő időszakban a sót a tokaji sókamarától, a vár alatti vámból és vásárlásból szerezték be. Ezt követően a vár csak 1562-ben kapott jelentős mennyiséget a kamarától, a többi évben vásárolnia kellett. A sófelhasználás pontos adatait az 1559. évi elszámolásból ismerjük, mivel ekkortól már következetesen megadják a só súlyát, nem csak a kősó darabszámát. Ugyanekkor a császári hadseregben 7-8 gr sót tartalmazó 1,2 kg súlyú kenyér volt egy katona napi porciója. 122 120 Itt tehát ellentmondás van a limitációban meghatározott és a várban ténylegesen állomásozó katonai létszám között, ugyanis a katonaság tényleges létszámát mutató adatok ennél jóval alacsonyabb számú jelen lévő katonát feltételeznek. 121 Gömöri tizedjegyzék 1590/13/a füz. 122 Az 1560. évi elszámolás szerint egy kenyérhez 26,7, 1568-ban 24,12 gr sót használtak. Bár ez magasnak tűnik, a kuruc hadseregben fejenként 14-36 gr sóilletményt is kaptak naponta, amelyből 7-17 gr esett a kenyérre, a többi a hús sózására. PERJÉS 1963. 100-104. p. Perjés Géza feltételezése szerint a kuruc katonák magas sófogyasztásának oka a magas húsadagokban rejlik.
