Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

Nagy Máté megérkezett, írt Sorinak, elsősorban azért, mert Sóri Pál véleményével szemben nem 39, hanem csak 24 és fél juh jár Szendrőnek, mivel az összes tizedbárány ebben az évben csak 177 darab volt. A továbbiakban arról is értesíti, hogy a vár kapitánya egyelőre távol van a vártól, de minden pillanatban visszavárják. Ha megérkezik, Sóri jöjjön Murányba, hogy a kapitány átadhassa a Szendröre jutó részt. Eszerint egyes falvakból/területekről a szendrőiek - valószínűleg a kamarai tizedszedő mellett - közvetlenül szedték be a számukra jutó részt. A beszedett mennyiségről értesítették egymást a két vár tizedszedői. Ezt követően a mindenkori előírt aránynak megfelelően a beérkezett jövedelmeket a két vár között szétosztották. A végleges elszámolást a murányi kapitány jelenlétében, Murányban tartották. Ez az 1583-ban íródott levelekből megismerhető rendszer valamikor az 1590-es évek első felében átalakult, a tizedszedés központja Szendröre került. Ennek pontos időpontja és oka nem ismert, de valószínűleg a Gömör-Nógrád-Borsod környéki várak átalakuló stratégiai helyzete lehetett az oka: ekkortól Szendrő jelentősége fokozatosan emelkedett. A jelenségről közvetve ismét csak a tizedjegyzékek hitelesítési záradékaiból értesülhetünk. 1593-ban fegyverneki Pap István úgy tünteti fel magát, mint Szendrő várának tizedszedője.'

03 A felosztás aránya ekkor még nem változott: egynegyed Szendrőnek, a többi Muránynak járt. A tized összegét az is csökkenthétté, ha más várak kapitányai, udvarbírái, jogosan vagy önkényesen, saját szükségletükre foglalták le azt. Az 1591. évi tizedelszámolásban Fegyverneky István Ratkó-völgyi jegyzékében felsorol kilenc falut, melyek tizedét a balogi „vár" 12 német katonájának ellátására rendelték.

104 Az önkényes elvételre 1572-ből ismerünk példát. Ekkor a krasznahorkai uradalomhoz tartozó 13 falu tizedét Bornemissza Imre krasznahorkai kapitány foglalta le.

105 Maskó ekkor arra kérte az uralkodót, hogy Bornemisszát tiltsa el a falvak tizedeinek elvételétől. Az Udvari Kamara e levél hatására megparancsolta a Szepesi Kamarának, hogy Bornemisszát tiltsa el e tevékenységtől, és erről jelentsen. A kassai 103 Gömöri tizedjegyzék 1593/1. füz. Fegyverneki Pap István gabonatized-jegyzéke Balog és Gedőalja tizedkerületről. 104 Gömöri tizedjegyzék 1591/6. füz. fol. 69. „az tizen ket Nemett segitseghere rendelte". A falvak (Szécs, Szentsimon, Dobóca, Szútor, Bátka, Perjése, Tamási, Izsép és Cakó) a Balog- és a Rima völgyében, a vártól délre helyezkedtek el. 105 MOL E 554 Fol. Lat. 1274. A Magyar Kamara tanácsosai az uralkodónak. Pozsony, 1572. június 18.