Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
II. Földrajzi fekvés, birtokviszonyok és népesedés
II. Földrajzi fekvés, birtokviszonyok és népesedés A hely elnevezésének kapcsolata van a vár fekvésével: bizonyos ugyanis, hogy a magyar Murány helynév a szláv Muránból alakult ki, amely pedig a német „Maurer"ből, amelynek eredete a várhegy kőfalhoz hasonló szikláiból vezethető le. IIa Bálint korábban úgy vélte, hogy a névnek személynévi eredete van, de később maga is elfogadta Kniezsa érvelését, hogy az a német „Maurer"-ből eredeztethető, és „a nevet a murányi várhegy kőfalhoz hasonló sziklái után adták". 1 A magyar Murány a szlovák nyelvészek szerint is a szlovák Murán átvétele, de véleményük szerint az elnevezésnek nincs német eredete (bár magyarázatuk ennek kicsit ellentmond, ugyanis a feltételezett eredeti szlovák jelentés „kőből, téglából épült", kísértetiesen hasonlít a Kniezsa által feltételezett eredetre). 2 Murány Gömör vármegye északi részén, azaz az észak-gömöri térségben, a Jolsava (ma Murány) patak völgyében, a Cigánka nevü hegy csúcsán található, a déli részekhez képest sokkal kedvezőtlenebb mezőgazdasági adottságú területen. A Jolsváig terjedő részig még megterem a gabona, „...de ezenfelül, a Sajó forrásvidékén a Murány-völgyi és Garam menti falvakban, továbbá a Rima és Balog forrásainál őszit már egyáltalán nem vetnek". 3 A lovat és szarvasmarhát 6-700 méter magas területeken lehet tenyészteni, fölötte csak kecskét és juhot. A Garam völgyéig méhészkedést is folytattak, a bővizű hegyi patakok megduzzasztásával fürészmalmokat lehetett működtetni, a murányi deszka és zsindely a jolsvai és a távolabbi piacok keresett áruja volt. Az erdőkből kitermelt, jó minőségű fákat ked1 ILA 1944-1976. I. 188. p. KNIEZSA 1947. 223. p. A vár egy 938 méter magas hegyre épült, legnagyobb hosszúsága 305, szélessége 117 méter. A dél-délkeleti irányban elhúzódó sziklafal szinte önmagában elegendő a vár védelmére, de hasonlóan megközelíthetetlen a nyugati irányból is. 2 Milan Majtán véleményét idézi Kiss 1997. II. köt. 165. p. 3 A földrajzi és természetföldrajzi környezet leírására lásd ILA 1944-1976. I. 46. p.
