Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása
A kamarai tizedszedők utasítását a gabonatized behajtására adták ki, de a tizedszedőknek a gabona mellett a méh- és bortizedet is adminisztrálniuk kellett. A fennmaradt tizedjegyzékekben a rajváltságot a kereszténypénzzel együtt tüntették fel. Gömör vármegyében bortizedet és juhtizedet is szedtek, de csak a letelepedett lakosoktól. A vármegyében élő ruténok és más szláv etnikumok, akik részben más vallásuk, részben letelepedési kiváltságaik miatt a 16. században nem fizettek tizedet, jórészt hegyi falvakban, pásztorkodásból éltek. Tizedváltság fejében nemezt, sajtot, hevedert vagy esetleg némi készpénzt fizettek. Ezeket a népeket csak akkor vonták a tizedköteles adózók közé, amikor a pusztuló nép helyébe a falvakba költöztek. 66 A szendrői udvarbíráknak kiadott utasításokból 67 csak arra lehet következtetni, hogy a gömöri gabonatizedet (valamint néhány más borsodi kerület tizedét) Szendröre rendelték. (Mint fentebb láthattuk, a gömöri tizednek csak egy részét rendelhették Szendröre.) Krasznahorka esetében is tudjuk, hogy tizedeket rendeltek ellátására. 68 Érdemes figyelmet szentelnünk a tizedszedők személyére is. A tized bérlése és felhasználása ebben az időben már a királyi kamarai szervek, illetve a királyi végvárak hatáskörébe tartozott. A tizedjegyzékekben a kamarai szervek által kinevezett személyek a vármegyei nemesek közül kerültek ki. 69 Az 1583. évi utasításban említett Omány János és Pápócsi László is a gömöri kis-, illetve középnemesek közé tartozott, mindkettejük neve gyakran előfordul a megye közgyűlési jegyzökönyveiben. Az Omány családnak 1549-ben Felsőrecskén és Harkácson volt birtoka, de Omány Jánosnak 1579-ben talán Filléren is, a Pápocsi családnak 1549-ben Pápocson. Pápocsi László az 1570-es évek második felében a megye nyilvánosságát felhasználva tiltott el jobbágyokat a valószínűleg birtokához tartozó Orgovány, Kecső és Lapsa határainak élésétől. 70 Bár kettejük számára adták ki az utasítást, az 1583. évi gabona tizedjegyzéket kerületenként külön-külön jegyezték. 66 ILA 1944-1976. I. 228-229. p. 67 KENYERES 2002/b. A szendrői utasítások közt Ursinus Ferenc szendrői (Kassa, 1567. november 7), Erhard Sauer szendrői és szádvári udvarbírónak (Kassa, 1576. április 18-án), Sori Pálnak (1577 októbere előtt), illetve 1578. május 28-án Friderik Sauemek kiadott utasítások. 68 KENYERES 2002/b. A Szepesi Kamara utasítása Soklyóssy István krasznahorkai udvarbírónak. 1569. január 11. 347-356. p. Az utasítás jórészt a szendrői utasítás átvétele. 69 ILA 1940-1941. 234-235. p. 70 A két személy birtokaira: MAKSAY 1990. 343. p. Peres ügyeikre: TÓTH 1996. 1713.. 1548., 1707. és 1923. regeszták.
