Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
I. Bevezetés, kutatási és szakirodalmi áttekintés
A számomra biztosított ösztöndíjak segítségével a Bécsben őrzött levéltári forrásokat is feltárhattam. 26 A kutatás egyik - nem váratlan - tanulsága az, hogy bár a 16. század második felében meglehetősen sok forrás keletkezett Murányra, ezek leginkább a gazdálkodásra vonatkoznak. A hadtörténeti feldolgozást különösen nehezítette, hogy a végvárrendszer kiépülése szempontjából e sorsdöntő időszak forrásanyaga - amely összefüggő sorozatként jórészt a bécsi hadilevéltárban található - csekély és töredékes. Alig áll rendelkezésünkre forrás a harci cselekményekről, a hétköznapok fegyveres konfliktusairól, leginkább pedig ezek a források adhatnának magyarázatot Murány hadászati szerepéről a végvárrendszerben, illetve az alsóvár és a fellegvár katonai feladatmegoszlásáról. Ezekre a korábban biztosan létező iratokra csak a központi szervek jegyzőkönyveiből értesülhetünk, a Haditanács és az Udvari Kamara jegyzőkönyvei kapcsán azonban felmerül a kérdés, milyen módszert érdemes választani ezek kutatásakor. 27 A kötetek végén személy- és helyneveket tartalmazó mutató található: ez tehát azokat a kutatásokat segíti, amelyek személyekhez és helyekhez köthetők. Mivel Murány esetében abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egyéb forrásokból a helyneveket és a személyeket jól ismertem, a mutatókat jól használhattam. Természetesen igyekeztem utánajárni, hogy ez a feltételezés mennyire felel meg a valóságnak. A Haditanács 1594. évi jegyzőkönyve egyetlen murányi vonatkozású bejegyzést sem tartalmazott a mutató szerint. (Murány mellett Pólónkat, Helpát, Jolsvát, Nagyrőcét és Sumjácot, illetve a vár vezető tisztségviselői mellett egy korábbi jelentős posztot betöltő katonát, Hans Haufensteinert kerestem.) Ezt követően laponként néztem át a kötetet, de egyetlen fent említett helynevet vagy személyt, illetve Murányra vonatkozó bejegyzést sem találtam. 28 (Arról a kutatás során szó sem lehetett, hogy az összes kötetet teljesen átlapozva nézzem át.) A bécsi hadilevéltár iratanyagának másik két, 16. századra vonatkozó iratsorozatát az Alte Feldaktent 1594-ig, a Wiener Hofkriegsrats Aktent pedig 1600-ig tudtam átnézni. Feltétlenül meg kell említenem az Udvari Kamara iratanyagából a Hoffinanz Ungarn iratsorozatát, amelyet 26 Itt kell köszönetemet kifejezni a Magyar Ösztöndíj Bizottságnak, amely több éven keresztül biztosított számomra bécsi kutatási lehetőséget. 27 A jegyzőkönyvek értékelésére még: PÁLFFY 2004. 189-190. p. 28 ÖStA KA IIKR Prot. Bd. 193.
