Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
I. Bevezetés, kutatási és szakirodalmi áttekintés
Bartholomeides művét is. 6 Ezekhez képest is visszalépést jelent Ján Gallo 200 l-ben született monográfiája, amely még a fenti munkákat sem használta. Nem tesz említést arról, hogy a vár a magyar végvárrendszer része volt, alig részletezi, hogy az 1549. évi (Murány történetében az egyetlen igazán ismert és akár az elbeszélő forrásokból is jól megismerhető) ostrom hogyan zajlott. 7 A külföldi szakirodalomból az osztrák és szlovák hadtörténetírás eredményeit, 8 az osztrák gazdaság- és hivataltörténetet, az osztrák és a szlovák vasbányászattal és vaskereskedelemmel foglalkozó irodalmat, 9 illetve a német és az osztrák történetírásnak a korabeli migrációval foglalkozó tanulmányait, monográfiáit használhattam fel kutatásaimhoz, illetve szükséges itt megemlítenem. 10 Meg kell jegyeznem, hogy a 16-17. századi magyar végvárrendszer kutatása, úgy tűnik, szinte csak a magyar kutatók számára érdekes; az utódállamok történé6 BARTHOLOMEIDES 1806-1808. 7 GALLO 2001. A kötet láthatólag szélesebb közönség számára, inkább népszerűsítő céllal készült. (Függeléke fontos forrásokat is közöl rengeteg olvasati hibával és az őrzési helyek feltüntetése nélkül, pl. az 1321-ben született soltészlevél, a murányi evangélikus artikulusok vagy az 1585-ben kiadott murányi vashámoros céhszabályzat, 194-195., 198-201., illetve 201-208. p.) 8 Az osztrák történészek közül Winfried Schulze és Karl Käser munkáit érdemes megemelíteni: SCHULZE 1973. és KÄSER 1997. A szlovák történészek közül Vojtech Kopöan több tanulmányban foglalkozik a mai Szlovákia területét érintő hadtörténeti problémákkal: KOPCAN 1980.; KOPCAN 1985. és KOPCAN 1987. 9 A vasbányászat, -feldolgozás és -kereskedelem témakörében számos konferenciát rendeztek, majd ezek előadásai tanulmánykötetekben - a történelmi Magyarország területéről szóló tanulmányokkal -jelentek meg. Az 1967-ben Kölnben megtartott konferencia előadásainak tanulmányai: Schwerpunkte der Eisengewinnung und Eisenverarbeitung in Europa 1500-1650. Köln-Wien. Hrsg. Hermann KELLENBENZ. Az évtizedek óta megrendezett várostörténeti konferencia 1990-ben, Linzben a Város és a vas címmel, jórészt a közép-európai térségből érkező előadókkal járta körül a vasbányászat, -feldolgozás és -kereskedelem kérdését. Stadt und Eisen. Linz/Donau, 1992. Hrsg. Ferdinand OPPL. A középkori magyar városok vaskereskedelmével a történeti Magyarország területéről Kubinyi András írt (magyarul: KUBINYI 2001.), Jozef Vozar pedig a mai Szlovákia területén található városok vastermelésével és -kereskedelmével a 18. század végéig foglalkozott. (Pavel Hapák a 18. század végétől 1918-ig tekintette át a Vozar által is tárgyalt témát.) 10 Migration in der Feudalgesellschaft. Hrsg. Gerhard JARITZ - Albert MÜLLER, Frankfurt-New York. 1988.; Militär und ländliche Gesellschaft in der frühen Neuzeit. Hrsg. Stefan KROLL Kersten KRÜGER. Münster-IIamburg-London, 2000.