Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete

ta, és amelyet éppen Herberstein erősített meg 1585. március 9-én, szót sem ejtett a törökkel folytatott vaskereskedelemről.

149 A felsorolt jelentős számú adat ellenére a források jellegéből és töredékes voltából adódóan sajnos nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyi ágyú készült Murányban, de nagyságrendileg ennek a számnak mindenképpen néhány tucat alatt kellett lennie. Ennél jelentősebb számban készülhettek szakállasok, számukat azonban még becsülni sem tudjuk. Véleményem szerint a murányi ágyúöntő műhely és hadszertár kialakulását a vár kedvező fekvése és az előnyös természeti adottságok indokolták, részben pedig az, hogy itt már Kassa Habsburg-kézre kerülése ( 1552) előtt elkezdhették a műhely és a hadszertár kiépítését. A felsorolt adatokból nehéz egyértelműen meghatározni a murányi ágyúöntés szerepét és jelentőségét. Az bizonyos, hogy nem látott el jelentős szerepet a magyar végvárak ágyúval való ellátásában. Talán akkor járunk legközelebb a valósághoz a murányi ágyúöntés megítélésében, ha a központi szervek első kísérleteként értékeljük, amely azonban nem járt jelentős sikerrel. A néhány évvel később létrejövő kassai királyi ágyúöntő műhely működtetésekor a központi hatóságok már a murányi ágyúöntés tapasztalataira is hagyatkozhattak. A kassai hadszertár kiépítésének előnyeit vázoló kamarai biztosok 1552-ben egy jelentésükben hasonlóképpen a Murányhoz közeli erdőket, a jó szállítási lehetőségeket, a fém és egyéb nyersanyagok lelőhelyeinek közelségét említették.

150 Annak ellenére, hogy Kassa már 1552-ben Habsburg-kézen volt, és az első kassai hadszertárnok 1552-ben feltűnik, csak 1561 -re jött létre a hadszertár,

151 a fegyvergyártó műhelyek felépüléséhez pedig három évtizedet kellett várni. Bár Kassán 1556-ban újjáépítették a középkori városi ágyúöntő házat, a királyit csak 1569-ben hozták létre. Besztercebánya, ahonnan az ón, ólom és réz származott, közelebb feküdt Murányhoz, mint Kassához. Fát a várat körülvevő uradalmi erdőkből könnyen szerezhettek, vas és faszén is bőven állt rendelkezésre. A vasat egyébként a kassaiak is a Muránytól nem messze fekvő lelőhelyekről szállították. A murányi vas rossz minősége kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a nagy kaliberű ágyúkat ekkor nem vasból, hanem bronzból készítették. Bár 1555-ben Beer 149 HECKENAST 1958. 150 PÁLFFY 1995/a. 185. p. 151 PÁLFFY 1995/a. 187. és 192. p.