Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

I. Bevezetés, kutatási és szakirodalmi áttekintés

I. Bevezetés, kutatási és szakirodalmi áttekintés A kora újkori magyar történelem talán egyik legkutatottabb területe a végvárrendszer. Ennek ellenére nem született olyan sokrétű történeti elemzés, amely egyetlen vár gazdaság-, kormányzat-, társadalom- és hadtörténeti vizsgálatát együttesen végezte volna el. Kutatásaim kezdetén előzetes feltevésem az volt, hogy mindezek vizsgálata újfajta eredményeket hozhat a végvárrendszer megismerésében. Murány gazdag forrásadottsága a 16. század második felében a hasonló helyzetű más várakhoz képest jobb lehetőséget ígért erre. Ez az időszak azért is fontos, mert a végvárrendszer kiépülése szempontjából ekkor zajlottak a legjelentősebb események. A kutatás első lépéseként a vár történetének középkori előzményeit tártam fel, többek között azért, hogy tisztázni lehessen, miért éppen ott és akkor jött létre. A közép- és kora újkori birtokviszonyok feldolgozása mellett természetesen a várat szorosan érintő eseménytörténet sem maradhatott ki. A vár katonai, gazdasági irányítása és vévárrendszerbeli helyzete olyan, egymással szorosan összefüggő kérdések, amelyekkel ez idáig a szakirodalom szinte egyáltalán nem foglalkozott, így itt alapkutatásokat kellett végeznem. Fontosnak tartottam, hogy feltárjam azokat a mindennapi utazásokat is, amelyekből a vár kapcsolathálózatra lehetett következtem. Murány katonaságának, építményeinek és fegyverzetének vizsgálata során arra a kérdésre kerestem választ, hogy a vár mennyire tudott megfelelni feladatának, a környék és a bányavárosok védelmének. Ezek a történeti kutatások által gyakran vizsgált területek, többek között azért is, mert a korszak társadalmára rendkívül nagy hatással volt a hadügyi forradalomnak nevezett átalakulás, valamint mert ezzel mindig szorosan összefügg a vár gazdálkodásának és a katonaság ellátásának kérdése is. Minthogy a feudalizmus korában Gömör vármegye volt Magyarország legjelentősebb vasipari centruma, a megyében folyó vasbányászatnak pedig (az uradalom határain is túl) Murány volt a központja, a vasbányászat és -gazdálkodás vizsgálata is kiemelt helyet kapott kutatásaimban; ezt az is indokolta, hogy a vár-