Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete
hasem szolgált. Már a német őrség várba helyezése után gyorsan kiderült, hogy a várban az őrség kisebb, mint amit a kapitány utasításában meghatároztak. 1551 áprilisában Dominies parancsot kapott az uralkodótól, amelyből kiderül, hogy a murányi őrség kérte: a számuk növelésével csökkentsék a rájuk nehezedő feladatokat. 5 Az uralkodó válaszában úgy vélte, hogy a három műszakban őrködő 80 gyalogos hasonló, békés időben elég az őrség ellátására. Addig azonban, amíg a szétlőtt várfalakat újra fel nem építik, és meg nem erősítik, úgy rendelkezett, hogy a kapitányon és helyettesén kívül minden további személy, tehát a drabantok, az írnok, a vend gyalogosok, a bányászok („perkheuer"), az ács, a kovács, és mások, akik zsoldot kapnak, a többi gyalogosnak segítsen az őrségben. Ezzel a 30 személlyel megerősítve a kapitány az embereket ossza három részre, és az őrséget így lássák el. Ami a zsoldot illeti, az uralkodó parancsot adott Konrád Waal mustramesternek, hogy a zsoldosoknak adjon 6 havi többletzsoldot („über soldt"), ebből hármat a 6 „cirkhl wachter" között, hármat pedig a között a 12 katona között kell szétosztani, akik arra alkalmasak. Arról, hogy ki érdemes a többletzsoldra, Dominicsnak kellett döntenie. A negyedévenkénti posztóban való fizetésről megjegyzi, hogy lehetőség szerint a jövőben kevesebb posztót és több készpénzt adjanak. Az uralkodó szerint, ha nincs ellenséges veszély, a katonákat el lehet bocsátani, és a távozók helyét másokkal kell feltölteni. Ezért megparancsolta, hogy Dominies jelezze, ha a létszám feltöltésére szükség van, hogy időben lehessen intézkedni. Az egyetlen olyan zsoldelszámolás, amelynek alapján konkrét számokból lehet a tényleges katonai létszámra következtetni, négy évvel később készült. 6 1555-ben a várban vizsgálatot folytató biztosok az előző időszak zsoldelszámolásáról megállapították, hogy az 1552. szeptember 19-től 1555. március 3 l-ig tartó 30 hónap és 23 napos időszakért zsoldként 19 031 rFt 13 kr összeget kellett volna kifizetniük. Ebből a katonák, 9341 rFt 27 kr 3,5 d értékben kaptak élelmet, 2681 rFt 49 kr-t készpénzben, 3997 rFt-ot készpénzben és posztóban, végül 950 rFt a vizsgálat alkalmával a biztosoktól posztóban. 7 A vizsgálók még ily módon sem tudták teljesen kifizetni a katonákat, 2060 rFt 56 krajcárral adósak maradtak. Ha feltételezzük, hogy az előbb említett időszakra is érvényes az 1550. évi megállapított zsoldlét5 ÖStA HKA GBU Bd. 387 fol. 207r-208r. Bécs, 1551. április 27. (Ezen datálásában október 27. szerepel, ami nyilvánvaló elírás.) 6 ÖStA HKA HFU RN 5. 1555. március 29. 7 A posztóban fizetésre: RAUSCHER 2004. 116-117. p.
