Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

V. Murány helyzete a végvárrendszerben

valószínűsíthető. Közvetett forrásból értesülhetünk arról, hogy Nagy Máté, a kastély vajdája 1583. június első hetét hadakozással töltötte.

59 Breznói János Sóri Pált az 1583-as év gömöri [kamarai] tizedszedőjét erről azért tudósította, mert emellett a tizedszedés folyamatban volt - az erről készült kimutatásokat már követelte tőle a kamara, a vajdára pedig szükség lett volna a kimutatások elkészítésekor (a tized összegyűjtésekor).

60 A murányi katonák a Fülek visszavétele körüli harcokban azonban aktívabban vettek részt. A vár egyik katonájának, Hans Haufensteinemek a beszámolója arról tanúskodik, hogy Fülek és Szabadka visszavételénél, illetve Hatvan ostrománál is jelen volt;

61 ekkor a polonkai palánk vajdájaként valószínűleg már nem német legénység parancsnokaként. Herberstein is beszámolt arról, hogy részt vett Fülek ostromában, de tudjuk azt is, hogy 1594. március 8-án Nógrád várának visszavételében zólyomi és bányavárosi katonák mellett „murányi csapatok" vettek részt.

62 Arról is tudunk, hogy 1599-ben 30 murányi németet kívántak a szécsényi várba vezényelni Alexander von Spamegg kapitány parancsnoksága alá.

63 Murány a Bocskai-felkelés során - Szendrővel szemben - sohasem került a felkelők kezére. Amikor Szendröt 1604-ben ostromolták, a várat védő 180 német gyalogosnak és 50 lovasnak azt az ígéretet tették, hogy ha a várat átadják, Murányba menekülhetnek. Szavukat azonban nem tartották be, a kivonuló németeket lekaszabolták.

64 A fegyveres konfliktusok értékelésekor feltétlenül előre kell bocsátanom, hogy az ezekre vonatkozó források meglehetősen hiányosan maradtak ránk, de azért megállapítható, hogy a támadásokat a füleki, a hatvani és a szécsényi várakból összegyűjtött martalócok jórészt a kastély ellen vezették. A vár ellen biztosan nem kíséreltek meg komolyabb ostromot. Murány számára az 1555-től kezdődő idő59 Gömöri tizedjegyzék 1583/6. b. füz. fol. 548. Bryzoy (Breznói?) János levele Sóri Pál szendrői lakosnak, az 1583. év gömöri [kamarai] tizedszedőjének. „Nagi Mathe ninchen ithon, Imar töb [mint] egi heti hogi chatara wadnak". 60 Sóri Pál 1577 és 1578 között udvarbíró volt Szendrőn. KENYERES 2002/b. 607. p. A Murányból 1583 nyarán hozzá, Szendröre írt levelek nem nevezik meg tisztségét, de tudjuk, hogy 1587-ben Zolthay János udvarbíró tizedszedőként alkamazta, tehát valószínűleg 1583-ban is ezt a feladatot láthatta el. Gömöri tizedjegyzék 1597/3. füz. 61 Uo. 62 MATUNÁK 1901. 61. p. 63 ÖStA HKA HFU RN 70 Konv. 1601 Mai. fol. 112. 64 BOROVSZKY 1908. 9. p.