Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 1/1. 1660-1873 (Budapest, 2003)

Történeti összefoglaló

munkájaként. Fontosnak tartották a megnövekedett területű „leendő” főváros ábrázolását. Általában színvonalas térképek születtek. Valentiny Károly évszám nélküli térképei 1:25 000 méretarányban Gergely Rezső kiadásában, a Közlekedési Nyomda közreműködésével láttak napvilágot. Irmédy-MoInár László szép térképeit 1:30 000 méretarányban pontos dátummal ellátva Kókai Lajos adta ki a Honvéd Térképészeti Intézet nyomásában. 1949-1950-ben a Magyar Állami Földmérés elkészíttette a Budapesthez csatolandó területek 1:1000 -1:2880 méretarányú térképét is.

Nagy-Budapest létrejötte után évekig szinte szünetelt a térképkiadás. Az 1950-es évek folyamán készülő kerületi alaptérképek, városrendezési-felmérési térképek végeredményeként 1957-1961 között elkészültek a kerületi városrendezési alaptérképek, melyeket a BUVATI további munkái során felhasznált. A nagyközönség számára is mintegy 25 év múlva hozzáférhetővé váltak a kerületi térképek 1:10 000 méretarányban a Kartográfiai Vállalat kiadásában. Az újabb részletes felvétel azonban nagyon időszerűvé vált. 1963-1968-ban a BGTV elkészítette a főváros 1:1000 méretarányú térképsorozatát. 1972 óta új ingatlan-nyilvántartási térkép van használatban; a földmérési alaptérkép nyilvántartási példányán folyamatosan vezetik a változásokat bővebb tartalommal (közterületre és közmüvekre vonatkozó információkkal).

1956 után megindult a polgári várostérképek kiadása a Kartográfiai Vállalat (K.V.) és az Offset Nyomda közreműködésével: előbb a belterület (-1:15 000), majd a teljes város (-1:33 000) ábrázolásával. Ez utóbbi - kisebb változásokkal - az 1990-es évekig használatban maradt. Ekkor kezdődött a Budapest munkatérképek (alaptérkép) kiadása is. Az 1960-as évek elején megindult az idegenforgalmi (idegennyelvü, madártávlati), a közlekedési, a reklám célú térképek kiadása. A Kartográfiai Vállalat a megrendelők (AFIT, IBUSZ, MALÉV, KISZ, OTP stb.) igényei szerint készítette az igen nagy számú várostérképét. Az évtized végén megszületett Budapest atlasza is. Az 1970-es évek elején jelentek meg a külföldi kiadók (Hallwag, Falk Verlag, Freytag und Berndt) is a térképpiacon a Kartográfiai Vállalat által készített idegenforgalmi várostérképeikkel (ezeket az idegennyelvü kiadványokat elsősorban külföldi túristáknak szánták). Az 1990 körüli időszaktól egyre több magánkiadású térkép jelent meg, változatosabbá téve a kínálatot.

44