Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 1/1. 1660-1873 (Budapest, 2003)

Történeti összefoglaló

sorát - mely a későbbiekben Kogutowicz Manó munkásságának az egyik jellegzetes terméke volt - Hátsek Ignác Budapest és környékére vonatkozó térképe nyitotta meg. A főváros egyesítése után mintegy 10 évvel elkezdődött a környéki települések ka­taszteri térképeinek kiadása. A sort Pestszentlőrinc nyitotta meg 1882-ben, majd Rá­koscsaba, Rákospalota, Rákoskeresztúr, Budafok, Újpest követte. A III. katonai felmérés budapesti szelvényei 1882-1883-ban készültek. Az első 1:75 000 méret­arányban 1884-ben került kiadásra, Dél-Budapest, azaz Nagytétény környékének a be­mutatásával. A várostérkép kiadás második nagy hulláma 1890-ben kezdődött. Ezek a térké­pek Budapest akkori belterületét ábrázolták az idegenforgalmi igényeknek megfelelő­en. Első helyen Homo lka József nevét kell kiemelni, aki ettől fogva évente új, elsősorban 1:10 000 méretarányú színes térképeket készített (olykor egy évben kettőt is). Ezek szépen kivitelezett, jól használható térképek; középületeket alaprajzban, ház­számozást, hegy- és vízrajzot, művelési ágakat tartalmaznak. Müvei az Eggenber­­ger-féle Könyvkereskedés kiadásában, a Magyar Királyi Államnyomdánál készültek. További várostérképek Singer és Wolfner, Lampel kiadóktól, illetve Brockhaustól je­lentek meg. A nagyobb léptékű belterületi térképek mellett a város és környéke áttekintő jellegű topográfiai térképei szolgálták a nagyobb területen történő orientálódást. Az elkészült katonai alapszelvényeket időről időre újra kiadták más méretarányban, helyszíni he­lyesbítéssel vagy a felhasználás igényei szerint csak megváltozott minőségben, pl. többszín nyomással (1890 k., Budapest és tágabb környéke, 1:75 000). 1890 táján megjelentek az első turistatérképek a városi polgárság pihenésének a szolgálatára (1:100 000,1:150 000), Schubert Ignác, illetve az akkor még kezdő Kogutowicz Manó rajzolatában. A millenniumot megelőző nagy építési konjunktúra idején 1894-ben el­készült az első építési övezeti térkép az Építésügyi Szabályzat mellékleteként. 1890-ben jött létre az első magyar térképészeti vállalkozás, a Magyar Földrajzi In­tézet Rt. (MFI, ekkor még Kogutowicz és társa néven). Kogutowicz Manó, az alapító igen gyorsan felvirágoztatta a céget, mely a térképészet hazai meghatározójává vált, és Kogutowicz halála után (1908) az I. világháborúig tartotta magas színvonalát. Széles­körű tevékenységében kisebb helyet kapott Budapest várostérképezése. A kezdeti idő­szakban iskolai térképeket készített. Az 1896. esztendő jelentős eseménye, a városligeti millenniumi kiállítás fellendítet­te a város idegenforgalmát és ezzel együtt a térképek iránti keresletet. A kiállítás -1:2500 méretarányú helyszínrajza több változatban került kiadásra, részben kétolda­las térképként, a főváros belterületének ábrázolásával. Várostérképek közül továbbra is Homolka József munkáit kell kiemelni, aki ebben az évben többfélét készített (kü­lönböző méretarány, ábrázolt terület, kiadó és nyomda). További szerző nélküli térké-40

Next

/
Oldalképek
Tartalom