Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

A számos leírás és fotó alapján talán kísérletet tehetünk a nehezen megragadható „hangulat" jónéhány elemének rekonstrukciójára. A mintegy 50 m

2-es, tágas szoba egyik fókuszpontja a tekintélyes méretű dolgozóasztal, amelynek önálló, saját berendezése, szimbolikája volt. „Üres hely mentől kevesebb van rajta. Úgy szólván, egy csepp sincs, könyvek, dirib-darab írások, apró csecsebecsék, emléktárgyak borítják minden porcikáját."

26 A finom kiképzésű, célszerű tárgyakon és a rengeteg nippen kívül - mint a Kakas Márton figuráját megalkotó Jókai gyöngyöt csippentő porcelán kakaskája - eg)- hangsúlyos „én-elem" uralja az asztalt: Jókai gipszbe öntött jobbkeze, az állandó alkotói jelenlét, a rendszeres munkaórákar pedánsan letöltő író erőteljes képe. „Mintha valami hatalmas bűvkörbe lépnénk ez asztal mellett. [...] innen szállnak világgá annak a fényes elmének gondolatai, innen szárnyalnak szét költőjüknek és nemzetünknek dicsőségéte!" „Ebben a bűvös körben, azzal a vaspálcával, az írótollal a kezében, biztosan érzi magát, földi gond, búbánat, emberek bántalma nem merik megközelítni, ír bizton, folytonosan, egészen belemélyedve lelki világába, nem gondolva sem szúró * • 28 napfénnyel, sem csattogó villámokkal". A személyiség állandó jelenlétét, az életút ívét érzékelteti a terem számtalan Jókaiportréja, a 18 éves kori önarcképétől Huszár márvány mellszobrán át Horovitznak az életnagyságot jóval meghaladó, igényes kivitelű teljesalakos festményéig. A másik fókuszpont az asztal tekintélyességével szemben a személyiség oldottságát, közvetlenségét sugalló, vendégeket vonzó két tarokkasztal. A szoba legjellemzőbb jegye a számos, hatalmas szekrény: ezek adják ünnepélyes múzeumszerűségét, hiszen az üvegajtós bútorok már nem tárolásra, hanem bemutatásra szolgálnak; közelről megtekinthetővé teszik a könyveket, műtárgyakat s ugyanakkor elzárják, védik, távol tartják a látogatótól: érinthetetlenségüket, értéküket, fontosságukat jelzik. A funkcionalitás háttérbe szorulására, a díszletszerűségre jó példa a Révai Kiadó ajándékozta monumentális díszszekrény a százkötetes életműkiadás számára, ez uralja a - feltehetően Jókai által befolyásolt fotóbeállításokat is. Nagybetűs réz felirata jól azonosíthatóvá teszi, s eleve kiemeli a többi bútor közül. „Tele van a szekrény; maga egy takaros könyvtár. Hogy lehetett annyit egy embernek összeírni! Ötven esztendő ugyan sok idő, de ennyi, meg ilyen 30 könyvhöz mégis nagyon kevés!" Szinte minden látogató kiemeli a gyermekkori A ' >W 31 tárgyait őrző festett komáromi láda különlegességét, illetve a szegedi nőktől kapott tekintélyes méretű, hímzett, piros 25 BaudriMard, Jean: A tárgyak rendszere. Budapest, 1987.18. old. 26 Szívós, 1893. 922. old. 27 Uo. 923. old. 28 VU 1885. március 1.139. old. 29 „Ezeken szokott a költő olykor tarokkozgatni, hol egyiken, hol a másikon, már ahogy a sorja kijön. Sőt néha mind a kettőn is járja egyszerre, ha teljes számmal találnak megjelenni a társak [...]" Szívós, 1893, 923. old. 30 UO. 31 „Ebben a ládában van összegyűjtve minden apróság, a mi csak a Jókai gyerek éveiből fennmaradt és összeszedhető volt. Rendkívül érdekes kis múzeum rejtezik abban a tulipános ládában". Uo. 923, old.