Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

bemutató díszszekrény előtt. A kompozíciók megtervezettsége ellenére nem érezni kényszeredettséget, a figura önként és valószínűleg szívesen állt a kamera elé. Mi késztethette az idős Jókait ezekre a kitárulkozó gesztusokra, hog)- feladva magánszférája védettségét, mindenkor szívesen álljon a nyilvánosság rendelkezésére, eltűrje lakása köztérré válását? Népszerűségnövelő írói hiúság vag)' a festőműtermek sikereinek példája? Jókai motívumai a dolgozószobája kialakításakor minden bizonnyal sokkal többrétűek, s noha az elrendezés módja sokat köszönhet a Makart-műtermeknek, az összhatás visszafogottabb, személyesebb, befelé irányulóbb: bizonyos elemekkel önmagát szólítja meg Jókai. Nem a beérkezett író kényszerű reprezentációja ez az enteriőr: védettséget jelentettek számára a tátgyak, a felhalmozás, a gyűjtés; növelték biztonságérzetét, a tárgyak lehorgonyozták a múlt pillanataihoz, történeteket idéztek fel, egyszerre voltak számára személyes emlékek és ihletők. Mintegy művi gátat alkottak az én és a külvilág között, s ugyanakkor be is vezették az érkezőr Jókai saját világába. Fogadótermében, akárcsak egy arisztokrata ősgalériában a látogató szembesült az írói életút fordulatainak rekvizitumaival. A látványelemek keltette erőreljes benyomást voltak hivatva növelni a későbbiekben a Jókai által gyűjtött és vásárolt, hatásosan elrendezett dísztárgyak az ezüst babérkoszorúktól a fe21 hér medvebőrön át a keleti handzsárokig. Jókai emeleti rezidenciájába Fesztyék műtermén át vitt az út (bár volt cg)- közvetlen feljárás is.) Ez a hatalmas, gerendás famennyezettel fedett tér, a sarokban egy gótikus baldachinnal, ahol esténként csak a „pajrakapunyi" kandalló világít, a Fesztykörkép világát idézte - bár voltaképpen nem volt idegen Jókai „avar" tárgyú műveinek (A varchoniták, Dalma) díszleteitől sem: „[...] kő-angyalok, hadi-bárdok, cserkesztőrök, perzsa sisakok, kirgiz kucsmák, íjak, puzdrák, pajzsok, dárdák, katrincák, misemondó ruhák [...] Legfelül egy hortobágyi bika hatalmas koponyája meresztgeti üveg 99 szemeit". Szándékoltan hangsúlyos építészeti elem, egy gótizáló díszes falépcső vezet az emeleti szintre, ahhoz a csúcsíves, drapériás nyíláshoz, amely a Jókaihoz vezető ajtót rejti. Ahol az ebédlőben az „ó-ve• > 23 lencei bútorzatban, a csavart lábú szekrényekben, a falon függő képekben nag)- gyönyörűségünk is teliének, ha szemközt előttünk nem volna az ajtó, a dolgozó szoba, a Jókai dolgozó szobája\ [Szívós Béla kiemelése.]" - írja a Vasárnapi Újság tudósítója, megerősítve azt a korabeli vélekedést, hogy az idős Jókai Fesztyék szalonjának Jókai Fototéka, 55-58. sz. Ld. ehhez E. Csorba Csilla: Jókai Mór és a három lábú szörnyeteg, In: Steinert Ágota (szerk.): Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére. Budapest, 2005, 255-268. old. A fentiek ellenpontja a rendkívül igénytelen, külső tekintetek elől elzárt, apró hálószoba: „Egyszerű faragott ágy van benne, felette édesanyja és felesége arcképe. Egy pár szék, egy asztal még s ennyi az egész!" Szívós Béla: Jókai dolgozószobája. VU 1893. december 30. 923. old. 22 Uo. 921. old. 23 Feszty Masa visszaemlékezése szerint az utolsó dózse elárverezett bútoraiból vették meg „a huszonnégy faragott, kemény reneszánsz széket és régi brokát karosszékeket". Feszty Masa - Ijjas Antal: Feszty Árpád élete és művészete. Budapest, [1966.] 59-60. old.