Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - M. SZILÁGYI KINGA: „A szőlőtő halhatatlan"

A kilátás ma már nem teljesen zavartalan, de csendes szemlélődésre, elmélkedésre annál inkább alkalmas az oroszlánok által vigyázott kerti pihenő. „... malomkőből asztalt, s köré íves padot készített. " s mégis mindenhez közeli azilium, ahol a világot látó és láttató alkotóember meg tud bújni az emberek elől. Kerti magányában kedves dalosmadárkái röpíthették képze­letét messzi tájakra. A kora reggeli és alko­nyati kerti séták során - jó gazda módjára ­nem csak a növényeket vette szemügyre, hanem gyakran itt merített ihletet munká­jához is. A lakóház mellett kis kerti pihenőt alakított ki, malomkőből asztalt, s köré íves padot épített. Az ülőhelyet két oroszlán­alak vigyázta. Sok szép Jókai mese, s né­hány kedves festmény született itt. Az 1860-as évektől Jókai figyelme meg­oszlott a Svábhegy és Balatonfüred között. Róza asszony szerint jót tett szervezetének a füredi homok. Hamarosan telket vett, nem is rossz helyen, „a templom mögött, ahol a savanyú víztől kihajlik az út Füred-

Next

/
Oldalképek
Tartalom