Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - JÓKAI MÓR: Kertészgazdászati jegyzetek

Ezeknek a szőlő-gyilkosoknak megkeressük a lyukait a földben: ha rátalálunk, arasznyi mély gödröt vájunk eléje; a vaksi beleesik a gödörbe s nem tud belőle kikecmelegni többé. Aztán a szőlő közelében nem kell pázsitot hagyni, mert a gyimgyomos bakhátban van a „vincellérbogarak"-nak a legkedvesebb kaszinójuk. A szőlők tavaszi elfagyása ellen Itt ismét olyan dolgot jegyzek föl, amin minden ember mosolyogni fog, amíg meg nem próbálta. A szőlősgazdákra nézve a legfélelmesebb csapások egyike a májusi fagy. Május elsején a szőlők kihajtanak, gyönyörűen ígérkeznek, már a fürtbimbóikat is előre tolják, akkor 12-ike és 15-ike felé egyszerre meghidegülnek a napok, jönnek a fagyos szentek, egy virradóra a borongós, esős ég kitisztul, s reggelre a 2-3 fokra leszállt hévmérő tudatja velünk, hogy az egész szőlőtermésünk lefagyott, az idén nem lesz szüret. Néha Orbán is megteszi ezt a barátságot május 25-én. Ez az átcsapása az időjárásnak a melegből a hidegbe, mely kisebb-nagyobb mértékben évente előfordul, pediglen nem annak a három becsületes szentnek, Szervác, Pongrác, Bonifácnak a bortermés ellen irányzott aszkétai törekedését jelzi, hanem azt, hogy a májusi meleg napokkal a Skandináv tenger befagyott jégmezői fölszakadnak, azokat az Atlanti tenger meleg Maelsrromja lehozza délfelé, s amint azok a francia és spanyol partok felé közelítenek, a minden iskolás gyerek által ismert meleg-elszívás által idézik elő egész Közép-Európában a rögtöni hévmérsék-hanyatlását. A májusi hideg napokra tehát minden évben készen kell lennünk. Hogy azok kártétel nélkül múlnak-e el, arra nézve ezek a körülmények irányadók. Nem fagy el a szőlő, ha a hideg napok alatt borús, csepergős az ég. Még a hóesés sem árt meg a szőlőnek. Emlékezem egy tavaszra, amidőn májusban mínusz 3 fok mellett egy ujjnyi hó esett a szőlőkre. (A barackfákon már diónyi gyümölcsök voltak.) Semmi kár sem történt, se szőlőben, se gyümölcsben. Ha szél lengedez, bármilyen hideg legyen is, a szőlő hajtása el nem pusztul. De elfagy a szőlő bizonyosan: ha hideg májusi nap után éjszakára kiderül az ég, s reggelre a hévmérő bárha csak a fagypontig is (0 fok) leszáll. Azért, mert a derült égből leszálló harmat dérré válik a leveleken, s amint a nap rásüt a deres szőlőre, az egyszerre le van forrázva.