Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király

sével, hog)" ő is a világon van" - elemzi Jókai népszerűségének forrásait Ignotus. A békére, politikai és társadalmi harmóniára, a nemzet és uralkodója közötti kiegyezésre vágyó közösség benne találta meg szószólóját, benne, aki a megszépített múltról az idealizált jelenen ár a konfliktusokat feloldó jövőbe ívelő világképet tudott hitelesen megrajzolni azzal a nemzeti egységet demonstráló ideológiával, amely a korábban sohasem látott gazdasági fellendülésre épült, és szárnyaló képzeletével a társadalom önbizalmát alapozta meg. A konzervatív-liberális alapokon nyugvó tartalom azonban lassan kiüresedett, a komplex egyensúly felbomlott, s a felszínre törő ellentétek minden irányból megkérdőjelezték azt. A századforduló-századelő feloldhatatlan új típusú konfliktusai által meghatározott világban Jókainak az ellentéteket nemzeti egységbe feloldó modellje idegennek, a valóságtól távolinak hatott. Új társadalmi erők kerestek maguknak utat, a generációváltás során fíaral erők hallatták kritikus hangjukat. Jókai személye, az általa képviselt dualista-millenniumi eszme már életében akkora ünneplésben részesült, amely egy határon túl ellentétébe csapott át, fokozhatatlan volt. Jókai 1904 után időszerűrlenné vált? „A szobrot magunknak állítjuk, hiúságunknak, szereplő-vágyunknak" - írja Ady. „A magunk értékének. És ha e percben Hunnia nem akar Jókai szobrot, a magyar Társadalom értéke olyan, amilyet Jókai súlyával megmérni nem lehet. És ez a mi bajunk. Nem a Jókaié." 32 A Hét, 1906. január 28. 50. old. 33 Ady Endre: Jókai szobra. In: Ady, 1977. 68. old. Ady ostorozó kijelentéseit részint árnyalja Krúdy, aki úgy látja, hogy az idős író is felelős sorsának ilyetén alakulásáért. „Élete utolsó szakaszában észrevérien kiejtette kezéből a távíró huzalt, amely az íróasztalt, a lényét, az egyéniségét összekötötte a magyar szívekkel."

34 Ez az összeköttetés nem az irodalom belső berkeiben szakadt meg, ott értékelése folyt és nem találtatott könnyűnek. Gholnoky Viktor, Ady Endre, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Ignotus, Szép Ernő, Tersánszky, Gsáth Géza stb. a mester írásainak maradandóságát, időszerűségét, a magyar próza folytonosságát hirdették. Jókai politikailag nem volt időszerű, nem lehetett aktuális ideológia szolgálatába állítani a háború előtt, s a háború alatt sem, hiszen közismert volt a nemzetközi békevilágmozgalomban való tevékeny szerepe és aktivitása. Ne legyünk azonban Ady nyomán teljesen igazságtalanok a korral, s annak embereivel. A Jókai-emlékmű anyagi alapjainak megteremtése idején párhuzamosan folyt a Jókai személyét is érintő kultuszhely, a templom létrehozása, azaz a Petőfi Ház megnyitása. A szobor költségeivel azonos összegre volt szükség emehhez is, amelyre 1906-tól indult meg a Petőfi Társaság nem elkülönülő érdekétől vezérelve a gyűjtés. Ugyanez időben a Petőfi Társaság és körének figyelmét s adakozási lehetőségeit lekötötte a Petőfi családnak állított új síremlék, az általuk levezényelt ünnepségek és táblaavatások is. Jókai a világháborút követően, a trianoni tragédia urán válik ismét aktuálissá, ekkor 34 Krúdy Gyula: Az öreg Jókai. In: Krúdy, 1957. 207. old.