Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király
nék vele." Fesztyné Jókai Róza nem a hellyel békétlen, hanem a tartalommal, s Jókai fizikai valójának megítélésében Jolántól is eltér: „A szobor, mint szobor nem lehetne jobb. Hisz brilliáns! De Jókai lenne. Jókai Mór lénye, reste, mozgása, földi alakja. Ez a hatalmas bronz-szobor egy par-excellence energikus, egészséges, jókedélyű magyar alispán vag)" ezredes, aki jó lovas, jó táncos volt valaha. Pedig ő nem volt se délceg, se magyaros, se állandóan kedélyes, sem izmos és főleg: nem energikus - nem energikus. Nyúlánk. Lágyvonalú, előkelő. A mozgásában muzsika, és nem erő meg férfiasság. Sose ült felemelt fővel, egyenes derékkal. Sőt, kissé hajlottan, egyvonalba simulva a székével." 30 1921-ben Fesztyné Jókai Róza is ízléstelennek minősítette a teret, ahová szobrot felállították az ott éktelenkedő két illemhely miatt. O a Városligetet, a Margitszigetet tartotta volna megfelelő megoldásnak, egy természetes, fákkal benőtt környezetet. 1921. május 21-én, szombaton délután nemzetiszín drapériával bevont házak ablakai előtt vonult a tízezres tömeg, hog)" újra együtt ünnepelje költőjét, s vele a magyarság egységér. Ez volt az első emlékműavatás a háború utáni Magyarországon. 31 Az ünnepen képviseltette magát a román, a francia, az angol, az olasz, az amerikai állam, a kormányzó és József főherceg. Berzeviczy Albert szoboravatója, a főváros, a nemzetgyűlés elnöke után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter mondott beszédet: „Hallgass meg engem álmok álmodója, tulajdon véred kiált belőlem egy megtiport országnak nyomasztó mélyéből feléd! Hallgass meg engem és segíts nekünk visszaálmodni azt a nag)" hazát, amely egykor egészen tiéd vala". A nagyhatású beszéd után, miután a főrangúak koszorúikat már elhelyezték, a tudományos, az irodalmi és a művészeti testületek képviselői hozták el virágaikat az Akadémia, a Szent István Akadémia, a Kisfaludy Társaság, az egyetemek, valamint a külföldön élő magyarok nevében. Este a Nemzeti Színházban Jókai drámáját, a Szigeti vértanúkat adták elő, előtte Wlassics Gyula Mondj mesét Jókai! című költeményét szavalták el. 1922 februárjában a szoborbizottság elszámolt, végre pont került a Jókai-szobor történetére, csak a mellékalakok élték önálló életüket. A ma a Magyar Nemzeti Galériában Tanulmányfej\éi\\ számon tartott fiatalfiú-fej az író csodáló, rá felnéző „üstökös" alakjához tartozott, és Jókai gondolatainak a fiatalokban való továbbélését szimbolizálta volna. Az Olvasó lányok című szobrot 1927-ben a székesfőváros megvásárolta, kiöntette, majd rövid kitérő után a Városligetben állíttatta fel. A szoborállítás tanulságai Mivel magyarázható, hog)' a szoborállítás érdekében indított gyűjtőakció éppen Jókai Mór esetében vallott kudarcot? Hiszen 29 (b.l.): Látogatás Jókai húgánál. Az íy/ság, 1921. május 21. 3 old. 30 Fesztyné Jókai Róza: Jókai otthona. In: Az Est Hármaskönyve. A százéves Jókai emléke. 1925. 261-263. old. 31 Leleplezték Jókai szobrát. Az Újság, 1921. május 22, 2. old., Krúdy Gyula: Jókai májusa. Magyarország, 1921. május 22. 7. old., Liber Endre /. m. 316-317. old., Stróbl Mihály /. m. 163. old.
