Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király

lem, a legnagyobb magyar elbeszélő szobra felavatásra kerül. [...] Ez az ünnepi aktus kell, hog)- megdobbantsa Magyarország minden mélyen érző kultűremberének a szívét, kell hogy megindultan zarándokoljanak arra a helyre, ahol végre-valahára szoborba öntött képmását látják annak a nagy szellemnek, amely annyi nagy nemes, világraszóló művel ajándékozta meg a magyar nemzetet és hosszú időre nagy becsületet szerzett a magyar nemzeti géniusznak." Az idézett szép, fennkölt szavak sem takarhatták el azonban azt a felháborodást, mellyel ő és a Képzőművészeti Bizottság más tagjai is a helyet illették, egyenesen „balkáni nívót", Budapest színvonalának leztillesztését emlegetve. Alpári Ignác a Főváros nevében ígéretet tett a szobor környezetének rendezésére.

25 A szobor már ott állt a helyén, amikor újra kitört a hely fölötti veszekedés. Stróbl és a család is tiltakozott a tér rendezetlensége ellen. Különösen a háttérben álló két zöld házikó, azaz illemhely eltávolítását követelték, ez utóbbi ügyben a fővárosi közgyűlésben több interpelláció is elhangzott, az illemhelyek azonban maradtak. Feltehetően még 1925-ben, Jókai születésének 100. évfordulója alkalmával is ott lehettek, mert a fennmaradt fotón a szobor mögött cg)- mintás drapériát lehet látni takarásul. A szobor felavatásának ünnepén a művészt is megszólaltatták: „Jókai reneszánsz karosszékben ül, norvég gránitalapzaton és mesél. Negyvenöt fokú szög alatt fejét kissé meghajtva néz maga elé, tekintete éppen az Andrássy út szögletére esik. Tiszta fémszobor, minden patina nélkül. Szó volt egy ideig arról, hog)" görög mintára fa kalapáccsal aranypatinát verjek a szoborra, ezt azonban az óriási költségek miatt nem tudtam megcsinálni. A szobor azonban így, ahogy most van, a legszebb és legteljesebb. Én Duthon és Bartholomée rajongó tanítványa vagyok. Dalout a fémszobrászatban senki nem múlta felül, én tőle tanultam meg a fém csodálatát, szeretetét és kezelését. Elárulhatok eg)" titkot: a szobor még nincs teljesen készen. Csak Jókai alakja van meg, de két szoborcsoport még hiányzik belőle. Az egyik csoport két leánykából fog állani, akik A magyar nábob-ox olvassák, a másik pedig maga a magyar nábob lesz. A szobor helyét én rendkívül megfelelőnek tartom. Különösen akkor, ha el fogják körülötte ültetni azokat a fákat, amelyeket Jókai, aki nemcsak regényíró, hanem kitűnő pomológus is volt, oly nagyon szeretett."

26 Stróbl az író lába elé a hűség szimbólumát, eg)" kutyát is tervezett, aki Jókait hallgatja. „A szobrot bronzba álmodta, de bearanyozva, hog)" az igazi Aranyember legyen meg benne, mert ő maga is aranyember voir..."

27 A szobor mintázásakor az őt felkereső újságíróknak elsősorban - ha mintát és előképet kértek tőle - francia szobrászi hatásokról beszélt: Jules Dalout, Albert Bartholome!, a híres Halottak emléke megalkotóját, aki személyes jó ismerőse volt, olykor Rude-öt, Garpeaux-t emlegette. A Jókai25 Fővárosi Közlöny, 1921. május 20., 855. old., 1921. május 7. 913. old. 26 Magyarország, 1921. május 22.2. old. 27 Két óra az Epreskertben. Ha Stróbl Alajos magyaráz. Világ, 1919. május 29.13. old. Fülep Lajos: Látogatás a műteremben Stróbl Alajosnál. In: A művészei forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. I. köt. Budapest, 1974. 93. old.