Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király

lem, a legnagyobb magyar elbeszélő szobra felavatásra kerül. [...] Ez az ünnepi aktus kell, hog)- megdobbantsa Magyarország minden mélyen érző kultűremberének a szívét, kell hogy megindultan zarándokol­janak arra a helyre, ahol végre-valahára szo­borba öntött képmását látják annak a nagy szellemnek, amely annyi nagy nemes, vi­lágraszóló művel ajándékozta meg a magyar nemzetet és hosszú időre nagy becsületet szerzett a magyar nemzeti géniusznak." Az idézett szép, fennkölt szavak sem ta­karhatták el azonban azt a felháborodást, mellyel ő és a Képzőművészeti Bizottság más tagjai is a helyet illették, egyenesen „balkáni nívót", Budapest színvonalának leztillesztését emlegetve. Alpári Ignác a Főváros nevében ígéretet tett a szobor kör­nyezetének rendezésére. 25 A szobor már ott állt a helyén, amikor újra kitört a hely fölötti veszekedés. Stróbl és a család is til­takozott a tér rendezetlensége ellen. Külö­nösen a háttérben álló két zöld házikó, azaz illemhely eltávolítását követelték, ez utób­bi ügyben a fővárosi közgyűlésben több in­terpelláció is elhangzott, az illemhelyek azonban maradtak. Feltehetően még 1925-ben, Jókai születésének 100. évfor­dulója alkalmával is ott lehettek, mert a fennmaradt fotón a szobor mögött cg)- min­tás drapériát lehet látni takarásul. A szobor felavatásának ünnepén a mű­vészt is megszólaltatták: „Jókai reneszánsz karosszékben ül, norvég gránitalapzaton és mesél. Negyvenöt fokú szög alatt fejét kissé meghajtva néz maga elé, tekintete éppen az Andrássy út szögletére esik. Tiszta fémszo­bor, minden patina nélkül. Szó volt egy ide­ig arról, hog)" görög mintára fa kalapáccsal aranypatinát verjek a szoborra, ezt azonban az óriási költségek miatt nem tudtam meg­csinálni. A szobor azonban így, ahogy most van, a legszebb és legteljesebb. Én Duthon és Bartholomée rajongó tanítványa vagyok. Dalout a fémszobrászatban senki nem múl­ta felül, én tőle tanultam meg a fém csodála­tát, szeretetét és kezelését. Elárulhatok eg)" titkot: a szobor még nincs teljesen készen. Csak Jókai alakja van meg, de két szoborcso­port még hiányzik belőle. Az egyik csoport két leánykából fog állani, akik A magyar ná­bob-ox olvassák, a másik pedig maga a ma­gyar nábob lesz. A szobor helyét én rendkí­vül megfelelőnek tartom. Különösen akkor, ha el fogják körülötte ültetni azokat a fákat, amelyeket Jókai, aki nemcsak regényíró, ha­nem kitűnő pomológus is volt, oly nagyon szeretett." 26 Stróbl az író lába elé a hűség szimbólumát, eg)" kutyát is tervezett, aki Jó­kait hallgatja. „A szobrot bronzba álmodta, de bearanyozva, hog)" az igazi Aranyember legyen meg benne, mert ő maga is aranyem­ber voir..." 27 A szobor mintázásakor az őt felkereső új­ságíróknak elsősorban - ha mintát és előké­pet kértek tőle - francia szobrászi hatások­ról beszélt: Jules Dalout, Albert Bartho­lome!, a híres Halottak emléke megalkotóját, aki személyes jó ismerőse volt, olykor Rude-öt, Garpeaux-t emlegette. A Jókai­25 Fővárosi Közlöny, 1921. május 20., 855. old., 1921. május 7. 913. old. 26 Magyarország, 1921. május 22.2. old. 27 Két óra az Epreskertben. Ha Stróbl Alajos magyaráz. Világ, 1919. május 29.13. old. Fülep Lajos: Látogatás a műteremben Stróbl Alajosnál. In: A művészei forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. I. köt. Budapest, 1974. 93. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom