Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király

rozatát is. Stróbl ismerte a szobrászat hagyományát, tudta, hog)' a 18. század végétől a „különleges" földi lényeket - megkülönböztetve őket mindennapos környezetüktől - gyakran ábrázolták antik hősök mintájára tógában, drapériába csavartan, vag)- valamilyen bizonytalan ruházattal letakarva, így tett Jean Baptiste Pigalle vagy Antoine Houdon Voltaire-rel, hasonlóan járt el David d'Anger, Ganova és maga Rodin is Balzackal, majd Vicror Hugóval kapcsolatban. Rodin Balzacot szerzetesi köntösbe tekeri, Hugo esetében még elszántabb, fedetlen testtel kívánja ábrázolni. A félisteni pózban a Parnasszuson elhelyezkedő költő így válik a banális rörténeti keretektől mentes, időtlen, kultikus lénnyé. A művészekről készük aktábrázolás (például Max Klinger Beethovenje is) nem az életkornak megfelelő jegyeket viseli magán, ereje teljében isteni mivoltára utalva, idealizáltan ábrázolja a műveivel már tiszteletet kivívó nagy alkotót. A fenti gondolattal játszott talán Stróbl is, amikor Jókait mezítelenül megmintázta. Az ötlet megvalósítására a korabeli Magyarországon rermészetesen nem gondolhatott komolyan, még abban az esetben sem, amennyiben valamilyen drapériával eltakarta volna a kifogásolható helyeket. Különösen morbiddá teszi a fotón látható jelenetet az a mozzanat, hog)'az ülőszobor mellett Jókai karóra felszúrt feje látható. (Megjegyezzük, hog)" több szobrász is ábrázolta Jókait Bacchusnak, félistennek, fedetlen vag)" éppen csak eltakart testtel - gondoljunk a svábhegyi Jókai kertben látható bronz szoborra, Kallós Ede Anakreon című művére vagy Róna József Az utolsó szerelem című alkotására, avagy Ősz Nemes György Jókaijára.) A szoborállítás tervének felújítása és megvalósítása A háború, a forradalom és a Tanácsköztársaság bukása, majd a trianoni békeszerződés megkötése után Jókai ismét aktuálissá vált. 1920 februárjában Haller István kultuszminiszternek eszébe jutott a majdnem kész Jókai-szobor. Pékár Gyulával összehívatta a régi bizottságot, s Berzeviczy Albert vezetésével, több művész bevonásával újra a hely kérdésével küzdöttek. Valamennyi régi tervet elvetették, még Stróbl ötletét is a Margitszigetről, s végül nag)" többséggel a Liszt Ferenc rérre eserr a választásuk. 1920. február 5-én megállapodtak a mű tájolásáról: a tér nyugati részén, a Gyár utca kiszélesedő részében, arccal az Andrássy út felé kell a szobornak állnia. A főváros 1920 novemberében megszavazta a kívánt átalakításokat és a szobor felállítását. 1920 végére Stróbl kiöntette a szobrot, a gránit talapzatot is meghozatta Csehországból. A pénz elértéktelenedése miatt azonban újra gyűjtésbe kellett fogni, továbbá lemondani a reliefekről és a mellékalakokról. A helyzetet Déri Frigyes, a Déri Múzeum későbbi alapítója mentette meg, aki egymaga 100 000 koronát adott a szobor elkészítésére (később hálából Stróbl portrét készített Dériről).

24 1921. május 20-án, a szoborállítás előestéjén Pakots József újra a régi hangon emlékezett Jókai örökségére: „a nag)" költőfejcde23 A fotót közli Stróbl Mihály Lm. 161. old. 24 Uber Endre /. m. 315. old.