Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

kásába, hova Hegedűs Sándor a család tag­jait egybegyűjtve, Jókai kijelenté, hogy nő­sülési szándékáról lemond." Itt érdemes egy kicsit megszakítani az idézetet, mert majdnem másfél évtizeddel később, amikor Dárday a Nemzeti Múzeum igazgatósági szobájában gyorsíró jelenlé­tében beszélgetést folytatott ezekről az eseményekről Beöthy Zsolt egyetemi ta­nárral és Szalay Imre igazgatóval, mindeh­hez a következőket fűzte még hozzá: „Megjegyzem, hogy emlékiratomba nem vettem fel cg)' jelenetet. Tudniillik itt a lépcsőházban ifj. Hegedűs Sándor könnyes szemekkel így szólt Jókaihoz: »Moricz bá­tyám, mi lesz a te szobroddal?« Erre Jókai, mint eg)'villám által sújtott tölgy megtör­ve, szótlanul megfordult és lassú, nehéz .,133 léptekkel ment vissza a szobába." „Ezután rövid időközben felkért engem Hegedűs Sándor Jókaival egyetemben, hogy a Jókai részéről Nag)" Bella színmű­vésznőhöz intézett lemondólevél átadását magamra vállaljam. A levél megírása után Jókai Hegedűs Sándort és engem ölelve megköszönte, hog)" a józan ész útjára terel­rük és Jókai megkért, hog)" a leány válaszát vele tudassam. Hegedűs Sándor és Lóránr távozása után a Feszty Árpád lakásában időző Nedeczky Istvánt felkértük, hogy a míg megbízatásomban eljárok, Jókaihoz menjen, nehogy felindulásában baj érje és Nedeczky István előadása szerinr őt is ölel­ve fogadta, kijelentvén, hog)" már most be­látja szándéka helytelenségét és köszöni, hog)" attól eltérítették." 134 A történet foly­tatása közismert. Dárday Sándor elvitte Jó­132 Emlékirat. In: Láng, 1976. 508. old. 133 OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 1393 8. t. kai lemondó levelét Grosz Bellához, aki erre azt válaszolta, hogy elfogadja a vissza­lépést, ha vőlegénye eljön hozzá és szemé­lyesen jelenti be neki. Dárday tehát elvitte magával Jókait a Szondy utcába, ahonnan aztán már csak egyedül tért vissza a Bajza utcai villába, másnap pedig a frig)" megköt­tetett. Dárday csak a házasságkötés után né­hány nappal készült el az emlékirat fogal­mazványával, amiből szándékosan hagyta ki a Jókai által a lemondó levélhez mellé­kelt 10 ezer Ft-os csekket. A nőkhöz való viszonyulást, a polgári mentalitásnak ezt a fontos alkotóelemét villantja fel a történet­nek ez az eleme. Ha a szerelmi viszony há­zasságkötés nélkül ért volna véget, akkor Grosz Bellának mint Jókai illegitim szere­tőjének anyagi jóvátétel járt volna, de Jókai Mórné sz. Grosz Belláról már több mint ud­variatlanság lett volna megírni azt, hog)" ily módon próbálták meg kielégíteni. Ahogy Dárday 1913-ban Beöthynek és Szalaynak mesélte: „Másnap tényleg el is mentem ezzel a paksamétával Jókaihoz és akkor Nag)" Bellának és az ő édesanyjának jelen­létében felolvastam a konceptust úgy, amint itt most nektek is előterjesztettem és megemlítettem Jókainak, hog)" a 10. 000 forintos csekkről nem tettem említést, mert a művésznő akkor már a felesége lett és ezt az adatot nem akartam az emlékirat­ba felvenni. Jókai is és felesége is nagyon köszönték ezt." 135 Ami hatékony egy szere­tővel, az nem megengedett egy feleséggel szemben. 134 Emlékirat. In: Láng, 1976. 508-509. old. 135 OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 1393 13. f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom