Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

nak, hogy válás esetén a katolikus fél házas maradt, míg protestáns házastársára nézve egy másik felekezeti bíróság kimondhatta a válást, s így o újraházasodhatott. De talán még ennél is nagyobb problémát jelentett a zsidók és keresztények közötti házasságkötés, amely csak az izraelita vallású menyasszonyok és vőlegények megkeresztelkedése árán voir megvalósítható. A polgári házasság bevezetésével létrejött egy egységes állami jog, amely a házasságkötés tekintetében vallástól, illetve felekezettől függetlenül minden állampolgárnak ugyanazokat a feltételeket írta elő. Polgári jogérvénye ettől kezdve csak az állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságnak volt, tehát vallástól és felekezettől függetlenül mindenkinek kötelező volt polgári házasságot kötnie. A válás kimondása és az esetleges jogkövetkezmények megállapítása pedig az állami bíráskodás kompetenciájába került. A törvény úgy igyekezett biztosítani a vallásszabadságot, hogy senki ne kényszerüljön olyan cselekvésre, amelyet vallása tilt, és senkit ne tiltson el annak teljesítésétől, amit egyháza tanai parancsolnak. Ezért az egyházi házasságok tekintetében továbbra is érvényesült az egyházak szabadsága, híveik házasságkötésénél továbbra is saját tanaiknak és szabályaiknak megfelelően járhattak el, de intézkedéseiknek 82 polgári jogérvénye már nem volt. Ezzel lehetővé vált a felekezeten kívüliek házasságkötése, a vegyes felekezetűek számára előírt egyházi szabályok teljesítése pedig már nem volt nélkülözhetetlen feltétele a nősülésnek, illetve férjhezmenetelnek. A zsidók és keresztények közötti házasságkötést illetően azonban még ennél is nagyobb változást hozott a törvény, mert ettől kezdve az izraelita vallású házasfél megkeresztelkedése nélkül is lehetett házasodni. A református Jókai és az izraelira Grosz Bella házasságkötését a jogi környezetnek ez a változása alapvetően meghatározta. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hog)' ez a frig)" 1895 szeptembere előtt nem jöhetett volna létre, hiszen feltéve, hogy Grosz Bella megkeresztelkedik, ennek ekkor sem lett volna már különösebb akadálya. Legfeljebb az okozhatott volna gondot, ha a kiskorú mennyasszony szülei a vallásváltás miatt vonakodtak volna beleegyezésüket adni. De a „házasságok megkötésének kötelező polgári alakja" nag)" mértékben egyszerűsítette a titkos manőverben gondolkodó Jókai dolgát. A legalapvetőbb házassági akadálynak a törvény a cselekvőképtelenséget (6. §) és a házasulandók fejletlen korát tekintette (7. §.). A 127. §. egyebek mellett cselekvőképtelennek tekintette az elmebetegeket, a saját vagyonuk kezelésére képteleneket és a tékozlókat. Azokat, akiknek kiskorúságát meghosszabbították és azokat, akiknek gondnokság alá helyezését előzetesen elrendelték, éppúgy kizárta a házassági jog gyakorlóinak köréből, mint azokat, akik már gondnokság alatt álltak. A mai napig nem jutott nyugvópontra az a kérdés, hogy Jókai Mór nem volr-e csakugyan elmebeteg a Grosz Bellával kötött házasság időpontjában, és így a Gyár utcai házasságkötő teremben megkörtetett frig)" nem tekinthető-e eleve semmisnek. Alinál is inkább indokolt 32 1894. évi XXXI. törvénycikk a házassági jogról, 83 Uo. indokolása. In: CJH CD