Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

vag)' lett volna taktikát változtatni, és a to­vábbiakban már titkos forgatókönyvekben gondolkodni. De vajon sikerült-e tényleg elaltatni a családtagok gyanúját? Jókai Róza firenzei emlékirataiból ez nehezen ítélhető meg, hi­szen ahogy fentebb már említettem, az ő memoárjaira fokozottan jellemző az emlé­kezetkutatóknak az a megállapítása, misze­rint az emlékeket a felidézés körülményei határozzák meg, azok csak a visszaemléke­zés során nyerik el végső alakjukat. 71 Jókai Róza szövegének fő állítása az, hogy Jókai a Bródynak írt válaszlevél és a Magyar Hír­lapban megjelent cáfolat után titokban akart házasságot kötni, majd utána gyorsan elutazni nászútra, s minderről a kész helyzet elé állított családtagokat hátrahagyott levél­72 ben kívánta tájékoztatni. A titkos haditerv keresztülviteléhez pedig bizalmas cselédjei biztosították neki a hátvédet. Ez a leírás, amennyire száz év távlatából megítélhető, nagyjában és egészében egybe is vág Jókai szándékaival. Elbeszélésében azonban en­nek a „titkos összesküvés-szekvenciának" az ereje teljesen elnyomja azt a talán sokkal lényegesebb kérdést, hog)' ő maga mit gon­dolt Jókai augusztus 24-ei válaszlevelét, és a másnapi sajtóközleményt olvasván. Férje, Feszty Árpád sokkal őszintébb, amikor már többször idézett jegyzőkönyvében elismeri, hog)' ez a reakció teljesen megnyugtatta 73 őket. Az altatási stratégia sikerét, leg­alábbis ami a festőművész vőt illeti, az is biztosította, hog)' Jókai, a Feszty-átirat ta­71 Schacter, Daniel L: Emiékeink nyomában. Az agy, az elme és a múlt. Háttér, Budapest, 1998. 39. old. Dankó Zoltán fordítása. 72 Jókai Róza firenzei visszaemlékezései. In: F. núsága szerint, miután elpanaszolja, hog)" ilyen eszközökkel akarják őr, a „hetvenöt esztendős vén bolondot" nevetségessé ten­ni merő jó szándékból, előveszi a régi nótát: „Miután azt a szegény leányt, akit én a drá­mai talentumáért párrfogolok, nem sikerük mindenféle irigy féltékeny nagyfejűeknek elpusztítani, hát most ezt a módját találták ki a megsemmisítésének. Én őt mint mű­vésznőt akarom érvényesíteni, mint nőhöz semmi viszonyom." 74 Magányos babér közt nyíló rózsa A házasulandók családjainak jóváhagyása az individualizálódás folyamatának előrehala­dásával is a házasságkötések informális, de annál lényegesebb előfelrétele maradt. A fiatalok által kötött házasságok esetében ez biztosíthatja az idősebb nemzedékek ré­széről érkező anyagi támogatást, amelynek hiánya már önmagában is a házasfelek kö­zötti érzelmi-lelki kötelék meglazulásához vezethet. Az öregkorban kötött házassá­goknál pedig éppen a megriadt örökösök­nek adott jogi biztosítékok szolgáltathatják azt a biztos családi hátteret, amely lehető­vé teszi a férj és feleség érzelmi viszonyá­nak elmélyülését a még oly szűkre szabott időbeli keretek között is. Ez az informális feltétel Jókai Mór számára egyik házasság­kötésénél sem volt adott. Laborfalvi Rózá­val kötött házasságának első éveiben szen­Almási Éva, 2001. 226-230. old. 73 OSzK Kézirattára, Analekta 11844 Második kézirat, 4. f. 74 UO.

Next

/
Oldalképek
Tartalom