Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

betegség. Demjanovich általi együttes említésük viszont felveti a kettő közötti viszonynak a kérdését is, és amíg Jókai háziorvosa az erotomániából eredeztette az aggkori elmegyengülést, addig KrafftEbing éppen fordított ok-okozati viszonyt állított fel. A szomatista irányzaton belül az ún. degene- racionista gondolkodás kiváló képviselőjeként számon tarrott grazi professzor szerint az öregkor előrehaladtával az agyvelő is visszafejlődik. A központi idegrendszernek ezzel a regresszív elváltozásával magyarázhatók a szellemiek terén megnyilvánuló és a jellembeli rendellenességek. Az agykéreg rétegei elmosódnak, az agyféltekék elsorvadnak, amely a homloklebenyekben különösen erőteljessé válik. Az egyén óvatosabbá válik nézeteinek és ítéleteinek kinyilvánításában, felfogása egyre nehezebb, képzeletének szárnyai lankadtabbak lesznek, gondolkodása lelassul, gondolatköre beszűkül, akarata ingataggá, könnyen befolyásolhatóvá válik. Egyes esetekben ez a mechanizmus fellazítja az erkölcsi érzületeket is, és ennek leggyakrabban a gyermekek esnek áldozatul, de gyakoriak ebben az állapotban egyéb erkölcs elleni vétségek is. A szerző egy másik könyvében leírja eg)' 1861-ben a grenoble-i törvényszék elé állított 67 éves „aggastyán" esetét, aki betegsége előtt kifogástalan magaviseletű volt, erkölcsös, vallásos és derék családapának ismerték. „Lassankint mély, megmagyarázhatatlan változáson ment át jelleme. Az erköl39 Porter, Roy: A téboly, A boszorkányperektől a pszichoterápiáig. Magyar Világ, Budapest, 2002. 163. old. Kalapos Miklós Péter fordítása. 40 Krafft-Ebing, 1884. II. 346-347. old. csös, tisztességes emberből hetyke és parázna ember lett, kinél hiába kerestek szégyenérzetet. E hirtelen megváltozásnak oka nem volt más, mint agyának aggkori visszafejlődése, mely néha ily erkölcsi elváltozást szokott létrehozni. Reynaub élete az utolsó években nemi kicsapongások lánczolatából állott; szeretőt tartott, de ezenkívül még érzéki viszonyt folytatott egy 26 éves asszonnyal. A levelek, melyeket ez utóbbihoz írt, telve voltak a legtúlcsapongóbb dolgokkal, ugyanazon levelekben a nőnek a legfajtalanabb indítványokat teszi, és oly szenvedélyességgel és érzéki vágyakozással fejezi ki magát, mint ahogy az fiatal embernél is alig volna képzelhető. Hog)- mennyire volt nemi ösztöne fokozva, azt 20 fiatal asszony tanúsítja, kikkel az utóbbi években közösült. A bűn, mely a törvényszék elé vitte, abban állott, hog)- leányát, midőn azt szeretőjével együtt találta, megölte - de nem erkölcsi méltatlankodásból, hanem féltékenységből. A leány szeretőjére lőtt és háton találta azt abban a pillanatban, midőn az ablakon keresztül meg akart szökni, azután tőrrel meggyilkolta leányát. Midőn ennek szererője megrémülve segítségére sietett, halállal vívódva találta. Míg a haldokló mellett imádkozott, addig a gyilkos leányának meztelen kebelén jártatta szemeit és monda: » mégis szép nő, szép i »41 szerető volt«. Ha a családtagok és a jó barátok jártasak lettek volna a korabeli pszichiátriában, és Jókai nősülési szándékát egy degeneracio41 Kraf ft- E b i n g, R. : A törvényszéki elmekórtan tankönyve. Hornyánszky Viktor, Budapest, 1891. 187-188. old. Babarczi Schwartzer Ottó fordítása.