Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?
Weinmann Fülöp, királyi közjegyző Andrássy út 9. sz. alatti irodájába 24 , ahol a közjegyző helyettesével, Holitscher Szigfriddel felvetette a kérdéses okmányt. A megbeszélt időben el is ment Jókaihoz a Szondy utcába, de ott kiderült, hogy mielőtt Weinmann Andrássy úti irodáját célba vennék, be kell ugraniuka Bajza utcai villába, mert Jókai előzőleg eg)' Dárdaynak címzett levélben átküldte az egyezség nyélbeütéséhez szükséges okmányok egy részét Feszty Árpádhoz. A villában Jókai nyilvánvalóan nem akarr újra találkozni azokkal a családtagokkal, akik részéről aznap már kénytelen voir elviselni egy számára meglehetősen kellemetlen lebeszélő manővert, ezért közvetlenül a saját lakásába ment, és ott várta be Dárdayt, aki a villa Feszty Árpádék által lakott részében átvette az említett levelet. Miközben Jókai egymagában arra várt, hogy Dárdayval végre elmehessen a közjegyzőhöz aláírni azt az egyezséget, amelyben rögzítették a fogadott leányának, Jókai Rózának, Feszty feleségének anyai örökség címén biztosított juttatásokat, addig a villa másik részében Feszty Árpád vendégei, nevezetesen Fenyő Sándor a Magyar Hírlap felelős szerkesztője, Bródy Sándor, hírlapíró és Dr. Demjanovich Emil, Jókai háziorvosa az igénybe venni szándékozott „hatósági interventió" konkrét módjáról beszélgettek. Amikor Dárday megérkezett, Demjanovich doktor határozottan kijelentette, hogy Jókainál a szexuális erotomania következtében kialakult aggkori elmegyengülés tünetei figyelhetők meg, 27 amelynek jeleit már az Öreg ember nem vén ember című regényében is fel lehetett fedezni. Tehát, ha szűkszavúan is, de Jókai feltételezett elmebetegségének mögöttes szexuális eredete szövegszerűen is megjelenik a házasságkötés után három nappal keletkezett forrásban. Ebből a szűkszavú megjegyzésből azonban - Lackó Mihály eljárá• 29 ..... sár követve a korabeli pszichiátriai könyvek megfelelő szöveghelyeinek az interpretációba való bevonása révén - a részleteket illetően is könnyen felfejthető mind a szexuális erotomania, mind az aggkori elmegyengeség kategóriájának a századforduló számára érvényes szemantikája. A 19. század utolsó harmadának pszichiátriájában két egymással versengő szemlélet kínált magyarázatot az elmebetegségek kialakulására és lefolyásának mikéntjére. A pszichista iskola hívei a korábban elkövetett vétkek és bűnök következményének tartották az elmebetegeken megfigyelhető tüneteket, míg a szomatisták az agy és a gerincvelői idegrendszer elváltozásaival magyarázták azokat, és amennyiben ilyenfajta elváltozásokat nem tudtak kimutatni, mindig a módszer ideiglenes korlátaira hivatkoztak. Nem kételkedtek abban sem, hogy az elmebetegségek kialakulásának legfőbb tényezője az öröklődésben keresendő. Történetünk idején a német nyelvterületc24 BpCzLjX. évf., 1898.; XII. évf., 1900-1901. 25 B FL VI1.184 Weinmann Fülöp kjő. iratai. 1644/1899. üsz. dr. Jókai Mór és Feszty Árpádné szül. Jókai Róza közötti egyezség. 1899. szeptember 15. 26 Emlékirat. In: Láng, 1976. 510. old. 27 Uo. 511. old. 28 Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSzK) Kézirattára, Fol. Hung. 1393 Jókai második házassága. 11. f. Idézi Láng, 1976. 510. old. 29 Lackó Mihály: Halál Párizsban. A továbbiakban: Halál Párizsban. In: Lackó, 2001.126-136. old.