Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

delet alakilag teljesen kifogástalan volt, de az örökhagyó testvérei megtámadták, ér­vénytelenítését kérték »captation« 19 jogcí­mén. A felperesnek képviseletében Waldeck-Rousseau vitte a pört, és a legcse­kélyebb részletekre kiterjeszkedő bizonyí­tási eljárással mutatta ki a szajnai törvény­szék előtt, hogy Bazin Alice a cselszövé­nyek ezer apró fegyverével vezette rá lé­pésről-lépésre a beteg, szerelmes ifjút a végrendelkezésig. Kimutatta, hogy terv­szerűen elidegenítette a fiatalembert csa­ládjától, amelyet a legsötétebb színekben festett le áldozata előtt, azzal vádolva őket, hogy elhanyagolták Récipon betegségét, hogy halálát óhajtják, mert vagyonára áhí­toznak. És mialatt a szerencsétlen ifjú ro­konai aggódó sürgetéssel kérték a bebo­csáttatást a fiatal ember betegágyához, az örökséget hajhászó könyörtelen asszony ölelések közepette fenyegette öngyilkos­sággal a külvilágtól teljesen elzárt fiatalem­bert, aki e lelki sanyargatások hatása alatt végre közjegyzőt hivatott a puha szerelmes fészekbe, és megalkotta a teljesen szabá­lyos, alakilag kifogástalan végrendeletet. Beszámíthatóságát a végrendelet tételénél jelenvolt orvosok bizonyították. És a tör­vényszék mégis érvénytelennek nyilvání­totta a végrendelerer, részletes indoklással fejtve ki azokat a lélektani motívumokat, amelyek a végrendelkező elhatározására befolyással bírhattak, de amelyeknek ere­dete kivétel nélkül az örökséghajhászó nő mesrerkedéseiben volt feltalálható. A lelki kényszer, megrévesztés és csel­szövény föltétlenül alkalmasak a végren­19 Valaminek, például örökségnek fondorlattal vagy csalárdsággal való megszerzése. delkező igazi akaratának meghamisítására, és az ezeket bizonyító tények megvizsgálá­sa elől a magyar bíróság sem fog elzárkóz­hatni, midőn nem is eg)" jelentéktelen gaz­dag emberről, hanem Jókai Mórról van szó, akinek emlékétől áthatva, nemcsak én ma­gam, hanem az egész nemzet erkölcsi érzü­lete megkövetelheti, hogy vegye el bűnhő­dése! az, aki neki utolsó éveiben oly mél­tatlanul okozott szenvedéseket. Hog)" az A./.al. végrendelet lelki és testi kényszer, valamint megtévesztés hamis eredménye, az a következő tényekből álla­pítható meg. Alperesnő teljesen vagyontalan kezdő színésznő volt, midőn körülbelül négy év­vel a házasságkötés előtt Jókaival megis­merkedert. Jókai Mór ebben az időben ve­lem és férjemmel még a legjobb egyetér­tésben élt. Velünk lakott férjem házában, velünk étkezett, nálunk fogadta vendégeit, nyáron együtt laktunk a svábhegyi villában, amely fele részben az ő nevén, fele részben az én nevemen állott. Abbáziába én kísér­tem le, betegségében én ápoltam. Nem is örökbefogadó atyámnak tekintettem, ha­nem édes atyámként szerettem, férjem is, én is »pápi«-nak neveztük. Masa lányká­mat imádásig szerette. Sokszor kijelentet­te szóval is, írásban is, hogy halála után sze­retettel fog gondoskodni róla. [...] Közbejött azonban házassága, mely min­dent eg)' csapásra megváltoztatott." Tehát az öreg Jókai elmebeteg volt fel­peres és jogi képviselője állítása szerint, pontosabban az aggkori elmegyengülésnek nevezett betegség enyhébb változatának 20 PIM Kézirattára, V.5238/18/32.16-17. f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom