Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

a Király urea és a Gyár utca sarkán álló épü­letben működő, egykori V-Vl. kerületi Anyakönyvi Hivatal mára - a Jókai-Grosz frigytől reljesen függerlenül - szimbolikus jelentőségre tett szert, hiszen a polgári anyakönyvezés 1895. októberi bevezetése­kor a fővárosban itt kötöttek először polgári házasságot. ) Az idős írór családja és baráti köre meg­próbálta eltéríteni szándékától, s Jókai első felháborodása és tiltakozása után úgy tűnt, hog)' Hegedűs Sándornak mégis sikerült elérnie, hogy a nemzet koszorús költője le­tegyen házasodási tervéről. Széli Kálmán kormányának kereskedelmi minisztere azonban korán örülr, mert Jókai végül még­is nőül vette a nála 54 évvel fiatalabb Bel­lát. Közben azonban az indulatok olyannyi­ra elszabadultak, hogy a házasságkötést megelőző napokban Jókai háziorvosának kijelentései nyomán a házasság megakadá­lyozásának hatékony eszközeként még Jó­kai elmebeteggé nyilvánításának lehetősé­ge is felvetődött. A családtagok akkor ezt elvetették, de a feltevés, hogy az öreg Jókai tébolyultságában kötötte második házassá­gát, a mai napig kísért. Az öregkor tabusítá­sának és a felejtésnek a stratégiájához a megfelelő irodalmi formát Mikszáth min­den szempontból zseniális Jókai-életrajzá­nak ún. alkony-narratívája szolgáltatta. „Jó­kai nyilvános élete voltaképpen idáig terjed, ami ezentúl van, az már nem tarro­zik szorosan az életrajzhoz, annak elbeszé­lése csak rossz szokás. Csecsemőkorában még Napóleon is bizonyosan csak olyan csecsemő volt, mint a többi, és talán olyan tehetetlen fecsegő aggastyán lett volna ki­lencvenéves korában, aminők a kilencven­éves aggastyánok. Csak a közepe Napóle­on. A zúzmarával ellepett fák télen mind egyformák." 5 Mikszáth megoldása egyfelől briliáns. Az alkony metaforájának használatával anélkül tudta elegánsan megkerülni olyan kényes kérdések boncolgatását, amelynek Tárgyalá­sára 1906-ban - finoman szólva - még nem érkezett el az idő, hogy ez a manőver biográ­fiája egészének értékét akár csekély mér­rékben is rontaná. Mindezzel azonban le­fektette annak a ma is bevett eljárásnak az alapjait, amely minden öregkori fejleményt, legyen szó házasságról, művekről, pénz­ügyekről y<xg)- bármely egyéb hétköznapi eseményről, az alkony hermeneutikai struk­rúrájában feloldva próbál meg értelmezni, és ennek az interprerációs technikának az immár százéves hagyománya ma is az öreg Jókai megérrésére irányuló erőfeszítéseink útjában álló legnagyobb akadályt jelenti. Mindezért a felelősség persze nem a Noszly fiú esete Tóth Marival szerzőjét terheli, hanem a hatástörténetet, amely Mikszáth narratív taktikáját monopolisztikus értelmezéssé alakította át. Mikszáth biográfiájának megjelenése után majdnem hetven évvel Nag)- Miklós tett kísérletet arra, hogy szembenézzen az 1899-1904 közötti időszak fejleményeivel. Bár tagadhatatlanul árnyalt képet sikerült 2 Ma Liszt Ferenc tér. 3 1897-ig három, az V., a VI. és a VII, kerület polgárainak házasságai egyaránt ebben a hivatalban köttettek. Az első polgári házasság Budapesten. Vasárnapi Újság, 1895. 40. sz. 660. old. A Mikszáth Kálmán: Jókai Mór éiete és kora. Akadémiai, Budapest, 1960. S. a. r. Rejtő István. II. k. 171-179. old. s Uo. II. k. 171. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom