Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - RÓZSAFALVI ZSUZSANNA: „Ötvenéves aranylakodalom a múzsával"
mák mellett a már készleten lévő kötetek, valamint az éppen frissen forgalomba kerülő 150 füzetes Jókai népies kiadás eladhatatlanságával érvelt. Hirsch Lipór, a Társulat nyomdájának vezetője azonban felismerve a tervben rejlő erkölcsi és anyagi lehetőségek páratlanságát - mindamellett, hog)' megszervezte a Belvárosi Takarékpénztár kezességét, Révaival együtt a Franklin Társulat főrészvényeséhez, a Hitelbankjogtanácsosához, dr. Takáts Lajoshoz fordult, aki Jurány Vilmosra gyakorolt nyomásával késztette kompromisszumra a Franklin Társulatot. A csupán egy kötet kiadási jogával rendelkező Légrády a szerkesztési munkálatok közepette jelentkezett azzal az egyébkém jogos panasszal, hogy a Nincsen ördögre vonatkozó Légrády-jogot a Révai teljesen figyelmen kívül hagyta, s engedély nélkül illesztette be a sorozatba. Mint a két kiadó és a szerző közötti levelezésből kiderül, az inkább etikai indíttatású, a kiadói jogok elismerésére és tisztázására irányuló követelés Jókai mulasztásának a következménye. A szerző ugyanis, bár magára vállalta az „egy kötetes kiadókkal", így Ráth Mórral és Légrády Károllyal való tárgyalásr, ez utóbbiról megfeledkezett. A már-már perrel fenyegető konfliktus azonban egy méltányos egyezséggel és anyagi kártérítéssel rendeződött. A Pfeipfer Ferdinánd-cég valamint az Athenaeum 49 nem támasztott különösebb követeléseket a Révai Kiadóval szemben, ez utóbbi különösen azért nem, mivel Jókai tagja volt az Athenaeum igazgatótanácsának, illetve a jubileumi bizottság egyik alelnöke, Emich Gusztáv maga is támogatta a kiadás ügyét. Révai, miután Jókai és a kiadók beleegyezését elnyerte, Eötvös Lórándon keresztül a jubileumi bizottsághoz fordult, hog)" az ünnepségsorozat részévé válhasson a díszkiadás ügye. 50 A kiadás megszervezésének, kivitelezésének és terjeszrésének munkálatait a Bizottság - Eötvös Lóránd biztatására - hivatalosan is a Révai Testvérekre bízta, ezzel fejezvén ki elismerésér és háláját Révai Mór Jánosnak a kiadást létrehívó ötletéért. „... mert Magyarországon a legnehezebb könyvet eladni" 51 Ezzel a mondattal töpreng el Móricz Zsigmond Úri murijának narrátora a 100 kötetes Jókai-kiadás előfizetőit gyűjtő fiktív alak, Az Athenaeum 15 kötet kiadási jogával rendelkezett, s ezzel a 40 kötetes Franklin mögött a második helyen állt. A kötetcímek részletes felsorolásához vö. OSzK Kézirattára Fond 5/2., különösen az 1893. december 30-án kelt (számozatlan) szerződést. Révai Mór Eötvös Lóránddal való személyes egyeztetését követően hivatalos levélben fordult a jubileumi bizottsághoz, melyben a kiadás körülményeit, a részletes pénzügyi kalkulációt, valamint a kiadandó sorozat formátumára vonatkozó terveit ismertette. (Vö. OSZK Kézirattára, Fond 5. Budapest, 1893. V. 15.) E javaslat külön érdekessége, hogy a díszkiadás mellett bújtatottan bár, de közli az olcsóbb kivitelezésű, de tartalmilag és nyomdatechnikailag teljesen megegyező nemzeti kiadás közrebocsátására vonatkozó terv indokait is: a szélesebb rétegek számára készült olcsóbb kiadás a biztosítéka annak, hogy a más kiadók tulajdonában lévő kiadási jogok megtérítése mellett is kiadható legyen a sorozat, sí Móricz Zsigmond: Úri muri. Szépirodalmi, Budapest, 1953.181. old.
